Logisztikai parkok: új minősítési rendszert vezet be a kormány

2023. 04. 19., 11:51

A kormány egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszert hoz létre, hogy a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósuljanak meg – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A döntés értelmében létrejön egy új minősítési rendszer, az új szabályozás három kategóriába sorolja a logisztikai parkokat:

  • intermodális logisztikai park,
  • regionális logisztikai park és
  • helyi logisztikai park.

A logisztikai park cím közvetlen előnnyel nem jár, nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást, azonban a címet elnyerők célzott támogatási programokra pályázhatnak, célzott kedvezményeket kaphatnak és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításra vonatkozó kérelmük elbírálása egyszerűsített eljárásban történik. A logisztikai park cím odaítélésére a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács tesz javaslatot kérelem alapján, a cím odaítéléséről az iparügyekért felelős miniszter dönt.

Azok a már most is működő szolgáltató egységek, amelyek megfelelnek a logisztikai park feltételeinek, azaz tevékenységüket legalább 3 ha területen és 3000 m2 fedett raktárbázissal végzik, 2024. december 31-ig szerezhetnek logisztikai park címet. Ennek hiányában a határidőt követően logisztikai tevékenységüket nem folytathatják.

Az intézkedéstől a kormány azt várja, hogy Magyarország hatékonyabban használja ki kedvező földrajzi adottságait, a makrotérségeket összekapcsoló hídszerepét – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

Magyarországon a logisztikai szektor a gazdasági növekedés egyik alapja, jelenleg is közel 2.500-ra tehető azon cégek száma, amelyek a magyar logisztikai ipar valamely szegmensében dolgoznak. Az ágazat több mint 280 ezer főt foglalkoztat és a GDP 5 százalékát állítja elő. A Kormány célja, hogy ez az arány 2030-ra 10 százalékra növekedjen.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 08:50:00
Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére. Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt? A kérdésre dr. Szabó Gergel ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS