Lehetséges infláció- és kamatcsökkentés együtt? – Van VOSZ válasz

2023. 05. 15., 13:15

A magas infláció és a magas kamatszint hátráltatja az üzleti fejlődést, a gazdasági növekedést és felzárkózást is. A vállalkozások életben tartása és a gazdaság fejlődése érdekében elengedhetetlen az infláció és a kamatszint mielőbbi csökkentése, amelyre csak összehangolt, tervszerű és következetes cselekvési program mentén van esély a kormány, a jegybank és a vállalkozások összefogásával – olvasható a VOSZ válaszában.

A Covid-válság 2020-ban a legtöbb országban, így hazánkban is karanténba kényszerítette az embereket és a cégeket is, ami befagyasztotta a gazdaságot is, keresleti és kínálati oldalról egyaránt. A válság kezelhetővé válásával – érthető módon – a gazdaság újraindítása volt a cél, amelyet a gazdaságpolitika nálunk is alacsony kamatszinttel és a pénzbőség biztosításával támogatott. A világ gazdaságait azonban mélyebben érintette a válság, az egyensúlyi zavarok felerősödtek és tavaly kitört az orosz-ukrán háború is – írja Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára és Kiss László, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának alelnöke.

Mindez humanitárius katasztrófához vezetett, de az újraéledő európai gazdaságot is megtépázta: alapanyag-, nyersanyag-, alkatrész- és energiaválságba torkollott és ma már a rendkívül magas infláció és ehhez párosuló, magas hitelkamatok pusztító hatása is érvényesül. A jelző nem túlzás, hiszen az inflációs tűz nem csak a kereseteket és a lakossági megtakarításokat pusztítja, hanem a vállalkozások tartalékait is, amelyeket a jelenlegi piaci kamatszinten nem lehet hitelből pótolni, nem is beszélve a fejlesztésekről.

Ezért vészfékez a vállalati hitelpiac, amely sok vállalkozás létét veszélyezteti, de szinte minden szereplőnél megakasztja a fejlődést, a bővülést, ami a versenyképesség további romlásának rémképét hordozza magában. Versenyképességben vagy annak legfontosabb összetevőjében, a termelékenységben nagyon nehéz a felzárkózás, az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére országunk sajnos még mindig a sereghajtók között van az EU-ban, így egy megakadás végzetes lemaradást okozhat.

A fejlesztések nem mennek modernizációs beruházások és fejlesztések nélkül, ehhez pedig forrásokra, mindenek előtt megfizethető hitelekre van szükség! A mai hitelezési sivatagban üdítő oázisokat jelentenek a magyar kis-és középvállalkozásoknak nyújtott, 5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program hiteltermékei és a nagyvállalatoknak hasonló kamatszinteken rendelkezésre bocsájtott Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kedvezményes kamatozású hitelkerete (utóbbi, rövid idő alatt ki is merült). A lakossági hitelpiacon is ez az 5 százalék körüli hitelkamatszint tűnik elviselhetőnek a lakáshitelezés – így az építőipari cégek – fejlődésének biztosítása számára is.

Egyetértünk azzal, hogy ezek nélkül a programok nélkül ma már valószínűleg stagnálna vagy zsugorodna is a gazdaság. Egy magas inflációval párosuló gazdasági visszaesésnél pedig kevés rosszabb képzelhető el, hiszen lassuló gazdaságban nemhogy nem nőnek eléggé, hanem óhatatlanul csökkennek az elosztható jövedelmek, így a megtakarítások és tartalékok is, amelyek vásárlóerejét tovább rongálja az infláció. A magas kamatszint ugyanakkor az állami kiadásokat is növeli, hiszen ilyen körülmények között az állam finanszírozási költsége – az államkötvények és más állampapírok hozama – is a korábbiak többszörösére nő, ami évekre visszaveti az államháztartás mozgásterét és az állami beruházásokat.

Ilyen körülmények között a magyar gazdasági növekedést eddig meghatározó magas beruházási ráta csökkenését nehéz lesz megakadályozni, de a kiegyensúlyozott – a magyar vállalkozásokra és az innovációra épülő – növekedés mindenképpen komoly akadályokba fog ütközni.

Számos ország hatékonyan hajtott végre alacsony kamatpolitikát gazdasága élénkítése érdekében, az elmúlt válságokban. Az alacsony kamatkörnyezet a vállalkozásokat beruházásra, a fogyasztókat pedig költésre ösztönzik, ami gazdasági növekedéshez vezetett.

Az alacsony kamatkörnyezet előnyei a magyar gazdaság számára:

  • Ösztönzi a befektetéseket: Az alacsonyabb kamatlábak olcsóbbá teszik a hitelfelvételt a vállalkozások számára, ami megnövekedett infrastrukturális, kutatási és fejlesztési (K+F+I) beruházásokhoz vezet. Ez pedig javítja a termelékenységet és serkenti a gazdasági növekedést.
  • Növeli a fogyasztói kiadásokat: Az alacsonyabb kamatlábak csökkentik a fogyasztók hitelfelvételi költségeit, ami megnövekedett kiadásokat és további gazdasági növekedést eredményez.
  • Csökkenti az adósságterhet: Az alacsonyabb kamatlábak segíthetnek enyhíteni az adósság-visszafizetés terheit mind a vállalkozások, mind a fogyasztók, mind az állam számára, így több elkölthető, befektetésre és modernizációra fordítható jövedelmet biztosítanak minden gazdasági szereplőnek.
  • Növeli a versenyképességet: Az alacsonyabb kamatszint hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebbé váljon a világpiacon a közvetlen külföldi befektetések (FDI) vonzásával és az export ösztönzésével.
  • Támogatja a munkahelyteremtést: A megnövekedett beruházások és fogyasztói kiadások magasabb kereseteket és foglalkoztatási rátát, továbbá általános gazdasági stabilitást eredményezhetnek.

A problémát az okozza, hogy velünk van egy rendkívül magas infláció, így érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank küldetésének megfelelően mindent elkövet az árstabilitás elérése érdekében, amelynek elsődleges – klasszikusnak mondható – eszköze a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkentése, amely a magas kamatszinttel elérhető.

Az tehát a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósítható-e egy hatékony inflációellenes gazdaságpolitika a fenti gazdaságélénkítő és -fejlesztő célok elérésével? Véleményünk szerint igen: ha a kormány továbbra is célzott fejlesztéspolitikát folytat és ebben együttműködés valósul meg a piaci szférával és a jegybankkal is. Tehát, a magas kamatszint mellett a fentarthatóságot, az energiahatékonyságot célzó, vagy legalábbis figyelembe vevő beruházások megvalósításához biztosítani kell az alacsony kamatkörnyezetet és a fejlesztési forrásokat, ezzel terelve a modernizáció felé a gazdasági szereplőket. Infrastrukturális beruházásokkal, adókedvezményekkel, támogatásokkal úgy kerülhetjük el a gazdasági visszaesést, hogy közben egy modernizációs fordulat is megvalósul. Nevezhetjük ezt új szelektív iparpolitikának is!

Az állami gazdaságpolitika ezen felül sokkal nagyobb hangsúlyt kell, hogy fektessen a korszerű oktatásba és a munkaerő képzésébe, valamint a termelékenység fokozását célzó energetikai infrastruktúrába és a digitalizációba. A gazdaság kínálati oldalának javításával ezek az intézkedések segíthetnek az inflációs nyomás mérséklésében és a gazdasági szerkezet és termelés egészségesebbé, korszerűbbé válásában. A válság lehetőséget jelent arra, hogy megvalósuljon az átmenet a munkaalapú társadalomból a tudásalapú társadalomba, amely nem munka nélküli fejlődést jelent, hanem azt, hogy egyre értékesebb – magasabb hozzáadott értéket termelő – munkával tudunk felzárkózni, gyarapodni és gazdagodni.

Az infláció szabályozása döntő fontosságú, a túl magas kamatlábak azonban hátráltathatják a gazdasági növekedést és visszatarthatják a beruházásokat. Az alacsony, célzott kamatkörnyezet előnyeit és az infláció kezelésének szükségességét egyaránt figyelembe vevő átfogó és egységes megközelítéssel Magyarország olyan gazdasági környezetet teremthet, amely elősegíti a vállalkozások és a tágabb értelemben vett gazdaság növekedését és fejlődését – összegzi a VOSZ válaszában Perlusz László és Kiss László.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS