A magas infláció és a magas kamatszint hátráltatja az üzleti fejlődést, a gazdasági növekedést és felzárkózást is. A vállalkozások életben tartása és a gazdaság fejlődése érdekében elengedhetetlen az infláció és a kamatszint mielőbbi csökkentése, amelyre csak összehangolt, tervszerű és következetes cselekvési program mentén van esély a kormány, a jegybank és a vállalkozások összefogásával – olvasható a VOSZ válaszában.
A Covid-válság 2020-ban a legtöbb országban, így hazánkban is karanténba kényszerítette az embereket és a cégeket is, ami befagyasztotta a gazdaságot is, keresleti és kínálati oldalról egyaránt. A válság kezelhetővé válásával – érthető módon – a gazdaság újraindítása volt a cél, amelyet a gazdaságpolitika nálunk is alacsony kamatszinttel és a pénzbőség biztosításával támogatott. A világ gazdaságait azonban mélyebben érintette a válság, az egyensúlyi zavarok felerősödtek és tavaly kitört az orosz-ukrán háború is – írja Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségének főtitkára és Kiss László, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának alelnöke.
Mindez humanitárius katasztrófához vezetett, de az újraéledő európai gazdaságot is megtépázta: alapanyag-, nyersanyag-, alkatrész- és energiaválságba torkollott és ma már a rendkívül magas infláció és ehhez párosuló, magas hitelkamatok pusztító hatása is érvényesül. A jelző nem túlzás, hiszen az inflációs tűz nem csak a kereseteket és a lakossági megtakarításokat pusztítja, hanem a vállalkozások tartalékait is, amelyeket a jelenlegi piaci kamatszinten nem lehet hitelből pótolni, nem is beszélve a fejlesztésekről.
Ezért vészfékez a vállalati hitelpiac, amely sok vállalkozás létét veszélyezteti, de szinte minden szereplőnél megakasztja a fejlődést, a bővülést, ami a versenyképesség további romlásának rémképét hordozza magában. Versenyképességben vagy annak legfontosabb összetevőjében, a termelékenységben nagyon nehéz a felzárkózás, az elmúlt évtizedben elért eredmények ellenére országunk sajnos még mindig a sereghajtók között van az EU-ban, így egy megakadás végzetes lemaradást okozhat.
A fejlesztések nem mennek modernizációs beruházások és fejlesztések nélkül, ehhez pedig forrásokra, mindenek előtt megfizethető hitelekre van szükség! A mai hitelezési sivatagban üdítő oázisokat jelentenek a magyar kis-és középvállalkozásoknak nyújtott, 5 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Program hiteltermékei és a nagyvállalatoknak hasonló kamatszinteken rendelkezésre bocsájtott Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kedvezményes kamatozású hitelkerete (utóbbi, rövid idő alatt ki is merült). A lakossági hitelpiacon is ez az 5 százalék körüli hitelkamatszint tűnik elviselhetőnek a lakáshitelezés – így az építőipari cégek – fejlődésének biztosítása számára is.
Egyetértünk azzal, hogy ezek nélkül a programok nélkül ma már valószínűleg stagnálna vagy zsugorodna is a gazdaság. Egy magas inflációval párosuló gazdasági visszaesésnél pedig kevés rosszabb képzelhető el, hiszen lassuló gazdaságban nemhogy nem nőnek eléggé, hanem óhatatlanul csökkennek az elosztható jövedelmek, így a megtakarítások és tartalékok is, amelyek vásárlóerejét tovább rongálja az infláció. A magas kamatszint ugyanakkor az állami kiadásokat is növeli, hiszen ilyen körülmények között az állam finanszírozási költsége – az államkötvények és más állampapírok hozama – is a korábbiak többszörösére nő, ami évekre visszaveti az államháztartás mozgásterét és az állami beruházásokat.
Ilyen körülmények között a magyar gazdasági növekedést eddig meghatározó magas beruházási ráta csökkenését nehéz lesz megakadályozni, de a kiegyensúlyozott – a magyar vállalkozásokra és az innovációra épülő – növekedés mindenképpen komoly akadályokba fog ütközni.
Számos ország hatékonyan hajtott végre alacsony kamatpolitikát gazdasága élénkítése érdekében, az elmúlt válságokban. Az alacsony kamatkörnyezet a vállalkozásokat beruházásra, a fogyasztókat pedig költésre ösztönzik, ami gazdasági növekedéshez vezetett.
Az alacsony kamatkörnyezet előnyei a magyar gazdaság számára:
A problémát az okozza, hogy velünk van egy rendkívül magas infláció, így érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank küldetésének megfelelően mindent elkövet az árstabilitás elérése érdekében, amelynek elsődleges – klasszikusnak mondható – eszköze a gazdaságban lévő pénzmennyiség csökkentése, amely a magas kamatszinttel elérhető.
Az tehát a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósítható-e egy hatékony inflációellenes gazdaságpolitika a fenti gazdaságélénkítő és -fejlesztő célok elérésével? Véleményünk szerint igen: ha a kormány továbbra is célzott fejlesztéspolitikát folytat és ebben együttműködés valósul meg a piaci szférával és a jegybankkal is. Tehát, a magas kamatszint mellett a fentarthatóságot, az energiahatékonyságot célzó, vagy legalábbis figyelembe vevő beruházások megvalósításához biztosítani kell az alacsony kamatkörnyezetet és a fejlesztési forrásokat, ezzel terelve a modernizáció felé a gazdasági szereplőket. Infrastrukturális beruházásokkal, adókedvezményekkel, támogatásokkal úgy kerülhetjük el a gazdasági visszaesést, hogy közben egy modernizációs fordulat is megvalósul. Nevezhetjük ezt új szelektív iparpolitikának is!
Az állami gazdaságpolitika ezen felül sokkal nagyobb hangsúlyt kell, hogy fektessen a korszerű oktatásba és a munkaerő képzésébe, valamint a termelékenység fokozását célzó energetikai infrastruktúrába és a digitalizációba. A gazdaság kínálati oldalának javításával ezek az intézkedések segíthetnek az inflációs nyomás mérséklésében és a gazdasági szerkezet és termelés egészségesebbé, korszerűbbé válásában. A válság lehetőséget jelent arra, hogy megvalósuljon az átmenet a munkaalapú társadalomból a tudásalapú társadalomba, amely nem munka nélküli fejlődést jelent, hanem azt, hogy egyre értékesebb – magasabb hozzáadott értéket termelő – munkával tudunk felzárkózni, gyarapodni és gazdagodni.
Az infláció szabályozása döntő fontosságú, a túl magas kamatlábak azonban hátráltathatják a gazdasági növekedést és visszatarthatják a beruházásokat. Az alacsony, célzott kamatkörnyezet előnyeit és az infláció kezelésének szükségességét egyaránt figyelembe vevő átfogó és egységes megközelítéssel Magyarország olyan gazdasági környezetet teremthet, amely elősegíti a vállalkozások és a tágabb értelemben vett gazdaság növekedését és fejlődését – összegzi a VOSZ válaszában Perlusz László és Kiss László.
A Gourmet egy óriási szabadtéri sétálókóstoló, ahol elveszhetünk a legjobb fővárosi és vidéki éttermek kínálatában.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a projekt kivitelezési és finanszírozási szerződését.