Lefülelte a NAV a SZÉP-kártyás „pénzváltókat”

2025. 10. 03., 16:05

SZÉP-kártyás elfogadóhelyek mögé bújva folytatott illegális pénzváltást az a csoport, akiket a NAV ellenőrei buktattak le. A „vállalkozás” jogsértő módon több mint 202 millió forintnyi SZÉP-kártyás összeget váltott át készpénzre.

A NAV ellenőrei az interneten, a közösségimédia-felületein is vizsgálják a lehetséges adóelkerülő tevékenységeket. Egy ilyen előzetes elemzés vezette az ellenőröket, egy több mint hatezer tagból álló privát Facebook-csoporthoz, amelyben 20 százalékos jutalékért ígérték SZÉP-kártyás összegek készpénzre váltását.

A NAV Heves vármegyei revizorai regisztráltak a csoportba és felvették a kapcsolatot a kamuprofil mögé bújt hirdetővel. Az ellenőrök is a szokásos ajánlatot kapták: a SZÉP-kártyájukon lévő összeget a csoport létrehozói 20 százalékos jutalék levonása után készpénzre váltják. A kapcsolatfelvétel után 50 000 forint váltásában állapodtak meg a hirdetővel, és személyes találkozót beszéltek meg. Az egyeztetésen kiderült az is, hogy egy szálláshely lesz a SZÉP-kártyás kifizetés kedvezményezettje, így már sikerült beazonosítani a pénzváltó kamuprofil mögötti valós szereplőket – számol be a nyomozás részleteiről a NAV közleménye.

A találkozó létrejött, az ellenőrök a vizsgálat során kiderítették, hogy a csoportot többen működtették közösen, a pénzváltásból származó bevételen pedig osztoztak. Az online számlaadatok alapján az adózók közel kétezer olyan számlát állítottak ki, melyeken feltüntetett szolgáltatások valójában nem valósultak meg, ezzel összesen közel 44 millió forint jutalékot realizáltak. A Facebook-csoport ügyfelei a vizsgált időszakban összesen 202 millió forint SZÉP-kártyás összeget váltottak készpénzre.

Az adóhivatali eljárás folyamatban van, az illegális pénzváltóknak a mulasztási bírság, valamint az eltitkolt bevételeik után fizetendő adó megfizetésén túl a súlyos és szándékos adóelkerülés miatt adóbírsággal is számolhatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS