Külső kényszer hatására foglalkozik sok kkv a fenntarthatósággal

2023. 12. 13., 19:10

Mind magánemberként, mind vállalkozóként erős a magyarországi kkv-k felelősségtudata a fenntarthatósági kérdéseket illetően, ugyanakkor nem tudatosan vagy stratégiába építetten foglalkoznak ezekkel, hanem többnyire külső kényszer hatására – állapította meg kutatásában a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központja.

Nem csupán elkötelezett a fenntarthatóság iránt, hanem személyes felelősséget is érez ebben a kérdésben a magyarországi kkv-k vezetőinek többsége mind magánemberként, mind pedig üzleti döntéshozóként. A BGE Fenntarthatóság Gazdasági és Társadalmi Hatásai Kiválósági Központja (CESIBUS) 2022-ben kvalitatív, majd 2023-ban kvantitatív módszerrel kutatta ezeket az attitűdöket az IPSOS közreműködésével.

A kutatás eredményei szerint a kkv-k jellemzően vagy a tulajdonos-vezető belső morális meggyőződése, vagy valamilyen külső elvárás miatt érvényesítik a fenntarthatóság elveit. de sokszor nem tudatosan és nem a stratégiába építetten kezelik a fenntarthatóságot.  A külső elvárások nem a fogyasztóktól erednek, hanem többnyire kötelező jogszabályi előírások vagy a nagyvállalati piaci szereplők részéről jelentkező nyomás formájában.

„Tipikus eset, amikor egy magyar kkv egy multinacionális cég beszállítójává szeretne válni: utóbbi sokszor konkrét, a fenntarthatóság körébe tartozó előírásokat is feltételül szab az aspiránsoknak” – mondta dr. Győri Zsuzsanna tudományos főmunkatárs, a BGE Kiválósági Központok és a CESIBUS vezetője.

Másfajta kényszert jelentett az elmúlt időszak energiakrízise: az elszaladó energiaárak miatt működésük környezeti hatásaira egyre inkább üzleti racionalitásból, hatékonysági megfontolásokból kezdtek el odafigyelni az üzleti döntéshozók. A kutatásból ugyanakkor az is kiderül: a cégvezetők nem hátráltató vagy visszafogó erőként élik meg a fenntarthatósággal összekapcsolódó és rájuk nézve kötelező jogi felelősségvállalást, hanem mint kiinduló alapot építik be azt a piaci működésbe. Ezért azt sem érzik, hogy különösebben gondot okozna számukra megfelelni a jogszabályoknak, sőt a megkérdezettek négyötöde nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó értékek helyet kapnak vállalatuk stratégiájában, a konkrét akciók viszont kevésbé jelennek meg.

A képet azonban árnyalja, hogy a válaszadóknak csupán a fele használ a felelősségvállaláshoz kapcsolódó nemzetközi szabványokat, olyan, nem törvényileg előírt eszközökkel (pl. energiahatékony berendezésekkel, elektromos járművekkel) pedig, amelyek a cég tevékenységéhez köthető negatív környezeti hatásokat tompítják, kétharmaduk rendelkezik. Dr. Győri Zsuzsanna ugyanakkor kifejezetten biztatónak tartja, hogy a megkérdezettek 80 százaléka aktívan tesz a környezet védelme érdekében például azzal, hogy a működés során keletkező hulladékot igyekszik csökkenteni (50 százalék) vagy újrahasznosítani (30 százalék).

A dr. Győri Zsuzsanna mellett a dr. Reicher Regina egyetemi docens, valamint dr. Kolnhofer-Derecskei Anita egyetemi docens által megvalósított kutatásból az is kiolvasható, hogy a vállalkozások döntéshozói a környezeti pillért tartják a leginkább érthetőnek és megfoghatónak a fenntarthatóság rétegei közül. Ezzel szemben a gazdasági és a társadalmi dimenziók főként íratlan, konszenzuson alapuló szabályok betartásának formájában jelennek meg. Mindez azzal jár, hogy a holisztikus és stratégiai szemlélet helyett inkább ad-hocnak tekinthető a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot célzó felelős magatartás. Ez természetesen inkább a kisméretű vállalkozásokra érvényes, a közepesek és a nagyobbak már kimutathatóan tudatosabban kezelik a fenntarthatóságot.

Dr. Győri Zsuzsanna úgy véli: a kutatás egyértelműen rávilágított arra, hogy a fenntarthatóságot a jelenleginél tudatosabban kellene beépíteni a hazai kkv-k küldetésébe és stratégiájába. A célkitűzések pontos megfogalmazása és ütemezése mellett beszámolási és beszámoltatási felelősséget is célszerű hozzákapcsolni a feladatokhoz, valamint megtalálni a terület felelősét. Ez megkönnyíti az esetleges elvárásoknak történő megfelelést, és leginkább alkalmat ad a vezetők személyes értékrendje, elkötelezettsége megjelenésének.

Ugyanakkor nem kell a teljes világot „megváltani”, a lokális környezetre fókuszált közvetlen figyelem, a szorosabb helyi együttműködések sokszor lényegesen célravezetőbbek, ráadásul érdemi segítséget is jelentenek. Utóbbit megkönnyítheti, hogy a kkv-k nem csupán alkalmazottaikkal és fogyasztóikkal ápolnak közeli kapcsolatot, hanem – ahogy a kutatás is megerősítette – a helyi közösségekkel is.

Az a közkeletű vélekedés, miszerint nem javít egy cég piaci alkupozícióján, ha fontos számára a természeti és társadalmi problémák támogatása, továbbra is háttérbe szoríthatja a fenntarthatóságot és a gyakorlatba ültetésével összefüggő követelményeket. Márpedig a válaszadók azt jelezték vissza, hogy a kkv-k döntéshozói nem részesítik előnyben a felelős magatartást tanúsító vállalkozásokat, nem ezt tekintik a leginkább döntő tényezőnek partnereik, alvállalkozóik, beszállítóik kiválasztásakor.

A fenntarthatóság valódi stratégiai szemléletet igényel: egyfelől a hatások hosszú távon érzékelhetőek, másfelől az üzleti szféra társadalmi és gazdasági tevékenységének fenntarthatóbbá tételének fontos haszonélvezői a jövő generációi.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Van egy apró kis bolt a Liliom utcában, ahol a gasztronómia szerelmesei garantáltan elérzékenyülnek. Fekete Antonio szakácskönyvboltja majd’ kétszáz kiadó legjobbját kínálja azoknak, akik nem elégszenek meg a középszerrel.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS