A hozzáadott érték tekintetében csak öt EU-tagállamban nagyobb a külföldi irányítású cégek súlya a magyarországinál. A hazánkban működő vállalkozások kevesebb mint 2 százaléka áll külföldi irányítás alatt, de ezek a cégek könyvelik el a teljes árbevétel közel felét, az exportárbevétel több mint háromnegyedét és ők termelik meg a hozzáadott érték 40 százalékát.
Kevés cég, nagy súly
A Magyarországon működő vállalkozások 1,8 százaléka állt külföldi irányítás alatt 2023-ban. 2024-ben alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok realizálták az összes vállalkozás árbevételének közel felét (47 százalékát), ugyanakkor az exportértékesítésben ennél lényegesen meghatározóbb szerepet játszottak, az összes exportárbevétel több mint háromnegyedét (76 százalékát) adták – olvashatjuk a statisztikai hivatal „Helyzetkép, 2025 – Vállalkozások” című kiadványának a külföldi irányítású vállalatokról szóló fejezetében. A hozzáadott értékből 40 százalékkal részesedtek, a bruttó tárgyieszköz-beruházásoknak pedig 53 százalékát valósították meg 2024-ben. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak közel negyedét (23 százalék) szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.
Számok: 902 ezer vs. 16 ezer
A 2023-as KSH adatok szerint az ebben az évben Magyarországon működő 901 708 vállalkozás közül 15 888 állt külföldi irányítás alatt, a végső tulajdonos céghelye 10 152 cég esetében az Európai Unióban, 5736 esetben pedig nem EU-tagállamban volt.
Feldolgozóipar, kereskedelem, információ-kommunikáció, koncentráció
A külföldi irányítású szervezetek teljesítménye tevékenység szerint koncentrált, hozzáadott értékük több mint háromnegyedét (76 százalék) három szektorban – a feldolgozóipar, a kereskedelem és az információ, kommunikáció ágakban – állították elő 2024-ben. A külföldi cégek részesedése a legnagyobb nemzetgazdasági súlyú feldolgozóiparban a legmagasabb: 64 százalék. A hozzáadott érték szerinti rangsor következő két helyén a kereskedelem, valamint a tudományos és műszaki tevékenység áll, ahol szintén jelentős a külföldi részesedés aránya (41, illetve 35 százalék). Ezek a nemzetgazdasági ágak a teljes hazai vállalati szektor hozzáadott értékének 56 százalékát teszik ki.
A legnagyobb súlyú ágazatokban 80 százalék feletti a külföldi tőke aránya
A feldolgozóipar területén a közúti járműgyártás, a villamos berendezés gyártása, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása dominált, melyek mindegyikében meghaladta a külföldi tőke aránya a 80 százalékot. A kereskedelemben a nagykereskedelem szerepe bizonyult meghatározónak (45 százalék), míg az információ, kommunikáció szektorban a távközlési ágazat részaránya volt a legmagasabb (66 százalék).
Változások 2010 óta
A legjelentősebb visszaesés az energiaiparban és az információ, kommunikáció területén következett be, ahol a külföldi irányítású vállalatok által realizált hozzáadott érték aránya 23, illetve 22 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2010-ben. 2010 óta a külföldi irányítású cégek részesedése az adminisztratív szolgáltatások és ingatlanügyek ágban is nagymértékben csökkent (18, illetve 16 százalékponttal).
Uniós kitekintés: csak 5 tagállamban nagyobb a külföldi irányítású cégek súlya a magyarországinál
2023-ban az Európai Unióban működő vállalkozások hozzáadott értékének közel negyedét (24 százalékát) külföldi irányítású leányvállalatok állították elő.
A külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások leginkább Írországban (71 százalék) és Luxemburgban (61 százalék), Szlovákiában (50,3 százalék), Máltán (44,7 százalék) és Romániában (41,2 százalék) részesedtek a hozzáadott értékből; a sor végén Franciaország (15,4 százalék), Olaszország (17,4 százalék), Görögország (17,7 százalék) és Németország (18,2 százalék) áll. Magyarország esetében ez az arány 41 százalék volt – 8,5 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben –, ami az uniós rangsorban a 6. legmagasabb érték.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”
