Krízishelyzetek a vállalatoknál: 70 százalékuk már átélte, 29 százaléknak azonban nincs terve ilyen esetekre

2019. 09. 18., 17:01

Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák – a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából. Milyen jellegűek ezek a krízishelyzetek, hogyan készülhetnek rá a vállalatok hatékonyan és miként kovácsolható versenyelőny egy válságból?

A PwC 2019-es globális válságfelmérése 2084 vezető tisztségviselőjével folytatott beszélgetés alapján készült különböző méretű szervezeteknél, 25 iparágban, 43 országban.

Csaknem az összes megkérdezett cégvezető (95 százalék) számít arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet, 69 százalékuk pedig már keresztülment valamilyen krízisen az elmúlt öt évben. A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, ezek a válaszadók 23 százalékánál már előfordultak.

Az 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket érintő válsághelyzetek leginkább a kiberbűnözéssel (26 százalék), a természeti katasztrófákkal (22 százalék) vagy a vezetők általi (17 százalék), illetve etikai vétségekkel (16 százalék) kapcsolatosak, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.

A felmérés 19 lehetséges válságot kiváltó tényezőt vizsgált, amelyek hét nagyobb kategóriába sorolhatók: operatív, technológiai, humanitárius, pénzügyi, jogi, humántőke és hírnévvel kapcsolatos válság. Ezek közül a legtöbb cég által átélt típus a működési, tehát operatív válság, ez már 53 százalékukat elérte legalább egyszer. A technológiai problémákkal és a kiberbűnözéssel kapcsolatos technológiai válságot a válaszadók egyharmada említette, ezt követi szorosan a humanitárius (29 százalék) és a jogi (28 százalék) válságkategória.

„Az adott válságot nem az asztalfiókban tartott tervek, hanem az emberek oldják meg. Éppen ezért a kidolgozott válságkezelő terv mellett kiemelten fontos, hogy felkészítsük a kollégáinkat a váratlan helyzetek megoldására” – mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a következő lépésekkel képesek versenyelőnyt teremteni válság idején:

  • Még a válság bekövetkezte előtt rendeljünk megfelelő költségvetési forrásokat a válságkezeléshez.
  • Legyen kipróbált folyamatunk ezekre az esetekre.
  • Alkalmazzunk tényalapú megközelítést – és vonjuk be a legfontosabb érintetteket.
  • Végezzünk okfeltáró elemzést – majd kövessük is nyomon azt.
  • Cselekedjünk csapatként és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.

„A válsághelyzetek szimulálása, ezekre való felkészülés jelentheti a különbséget a hatékony kárminimalizálás és a jelentős pénzügyi, jogi vagy reputációs veszteségek között” – hívta fel a figyelmet Agárdy Balázs, a PwC Magyarország krízismenedzsment szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS