Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák – a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából. Milyen jellegűek ezek a krízishelyzetek, hogyan készülhetnek rá a vállalatok hatékonyan és miként kovácsolható versenyelőny egy válságból?
A PwC 2019-es globális válságfelmérése 2084 vezető tisztségviselőjével folytatott beszélgetés alapján készült különböző méretű szervezeteknél, 25 iparágban, 43 országban.
Csaknem az összes megkérdezett cégvezető (95 százalék) számít arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet, 69 százalékuk pedig már keresztülment valamilyen krízisen az elmúlt öt évben. A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, ezek a válaszadók 23 százalékánál már előfordultak.
Az 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket érintő válsághelyzetek leginkább a kiberbűnözéssel (26 százalék), a természeti katasztrófákkal (22 százalék) vagy a vezetők általi (17 százalék), illetve etikai vétségekkel (16 százalék) kapcsolatosak, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.
A felmérés 19 lehetséges válságot kiváltó tényezőt vizsgált, amelyek hét nagyobb kategóriába sorolhatók: operatív, technológiai, humanitárius, pénzügyi, jogi, humántőke és hírnévvel kapcsolatos válság. Ezek közül a legtöbb cég által átélt típus a működési, tehát operatív válság, ez már 53 százalékukat elérte legalább egyszer. A technológiai problémákkal és a kiberbűnözéssel kapcsolatos technológiai válságot a válaszadók egyharmada említette, ezt követi szorosan a humanitárius (29 százalék) és a jogi (28 százalék) válságkategória.
„Az adott válságot nem az asztalfiókban tartott tervek, hanem az emberek oldják meg. Éppen ezért a kidolgozott válságkezelő terv mellett kiemelten fontos, hogy felkészítsük a kollégáinkat a váratlan helyzetek megoldására” – mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.
A felmérés eredményei alapján a vállalatok a következő lépésekkel képesek versenyelőnyt teremteni válság idején:
„A válsághelyzetek szimulálása, ezekre való felkészülés jelentheti a különbséget a hatékony kárminimalizálás és a jelentős pénzügyi, jogi vagy reputációs veszteségek között” – hívta fel a figyelmet Agárdy Balázs, a PwC Magyarország krízismenedzsment szakértője.
A Nestlé Hungária Kft. 1,8 millió euró értékű, éves szinten 1,5 GW teljesítményű napelempark átadását ünnepelte Szerencsen, ami egyben a több mint 30 éve Magyarországon tevékenykedő svájci vállalat operációjának legújabb fejlesztése.
2025 októberében kerül sor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Integrált Hatósági Felülvizsgálati Missziójára, amely a biztonsági szabványoknak való megfelelést fogja ellenőrizni.