Krízishelyzetek a vállalatoknál: 70 százalékuk már átélte, 29 százaléknak azonban nincs terve ilyen esetekre

2019. 09. 18., 17:01

Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák – a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából. Milyen jellegűek ezek a krízishelyzetek, hogyan készülhetnek rá a vállalatok hatékonyan és miként kovácsolható versenyelőny egy válságból?

A PwC 2019-es globális válságfelmérése 2084 vezető tisztségviselőjével folytatott beszélgetés alapján készült különböző méretű szervezeteknél, 25 iparágban, 43 országban.

Csaknem az összes megkérdezett cégvezető (95 százalék) számít arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet, 69 százalékuk pedig már keresztülment valamilyen krízisen az elmúlt öt évben. A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, ezek a válaszadók 23 százalékánál már előfordultak.

Az 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket érintő válsághelyzetek leginkább a kiberbűnözéssel (26 százalék), a természeti katasztrófákkal (22 százalék) vagy a vezetők általi (17 százalék), illetve etikai vétségekkel (16 százalék) kapcsolatosak, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.

A felmérés 19 lehetséges válságot kiváltó tényezőt vizsgált, amelyek hét nagyobb kategóriába sorolhatók: operatív, technológiai, humanitárius, pénzügyi, jogi, humántőke és hírnévvel kapcsolatos válság. Ezek közül a legtöbb cég által átélt típus a működési, tehát operatív válság, ez már 53 százalékukat elérte legalább egyszer. A technológiai problémákkal és a kiberbűnözéssel kapcsolatos technológiai válságot a válaszadók egyharmada említette, ezt követi szorosan a humanitárius (29 százalék) és a jogi (28 százalék) válságkategória.

„Az adott válságot nem az asztalfiókban tartott tervek, hanem az emberek oldják meg. Éppen ezért a kidolgozott válságkezelő terv mellett kiemelten fontos, hogy felkészítsük a kollégáinkat a váratlan helyzetek megoldására” – mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a következő lépésekkel képesek versenyelőnyt teremteni válság idején:

  • Még a válság bekövetkezte előtt rendeljünk megfelelő költségvetési forrásokat a válságkezeléshez.
  • Legyen kipróbált folyamatunk ezekre az esetekre.
  • Alkalmazzunk tényalapú megközelítést – és vonjuk be a legfontosabb érintetteket.
  • Végezzünk okfeltáró elemzést – majd kövessük is nyomon azt.
  • Cselekedjünk csapatként és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.

„A válsághelyzetek szimulálása, ezekre való felkészülés jelentheti a különbséget a hatékony kárminimalizálás és a jelentős pénzügyi, jogi vagy reputációs veszteségek között” – hívta fel a figyelmet Agárdy Balázs, a PwC Magyarország krízismenedzsment szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS