KPMG-felmérés: Hogyan reagálnak a válságokra a női felsővezetők?

2025. 05. 26., 11:05

A világgazdasági és geopolitikai feszültségek közepette jelentősen átrendeződnek a női felsővezetők prioritásai világszerte – derül ki a KPMG legfrissebb, „Global Female Leaders Outlook” című felméréséből. A kutatás rávilágít arra, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció előtérbe kerülése mellett egyre hangsúlyosabbak az egyéni erőfeszítések, miközben a munkahelyi nemi egyenlőtlenségek továbbra is makacsul jelen vannak.

A 47 ország közel 500 női felsővezetőjének válaszait elemző kutatás legmarkánsabb következtetése, hogy a női felsővezetők példátlan gyorsasággal és pragmatizmussal alkalmazkodnak a kihívásokhoz: a digitalizáció és az AI szerepe soha nem volt ilyen hangsúlyos. Eközben a hagyományosan empatikus vezetői erények mellé egyre hangsúlyosabban zárkózik fel a teljesítményalapú gondolkodás.

2025-ben a női döntéshozók 56 százaléka a technológiai beruházásokat tartja elsődlegesnek – szemben a 2023-as 26 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a HR fókuszú kezdeményezések támogatottsága 74 százalékról 44 százalékra esett vissza. „A mesterséges intelligencia már nemcsak innovációs eszköz, hanem a költséghatékonyság, a versenyképesség és a vállalati ellenállóképesség kulcsa lett – miközben a munkavállalók képzése és megtartása némileg hátrébb sorolódik a vállalati cselekvési tervekben, illetve AI támogatást kap” – foglalja össze Rakó Ágnes, a KPMG Partnere.

A siker új definíciója: személyes ambíció, kemény munka, alkalmazkodóképesség

A válságokkal terhelt környezet nemcsak a vállalati stratégiákat formálja át, de a női vezetők önképét is. A korábban elsődlegesen „kommunikatív” vagy „stratégiai” gondolkodásúként leírt vezetői minták helyét kezdi átvenni a „kemény munka” és a „személyes ambíciók” által vezérelt attitűd. Ezek a tulajdonságok – a felmérés szerint – 77, illetve 58 százalékos növekedést mutatnak fontosságukban az elmúlt két évben.

A vezetői eredményesség ma már nem kizárólag készségeken és tudáson múlik, hanem azon is, hogy ki mennyire képes az állandó változásokhoz való gyors alkalmazkodásra. A válaszadók 84 százaléka szerint az agilitás az egyik legfontosabb szervezeti túlélési tényező a jelenlegi gazdasági és geopolitikai környezetben. A HR és ESG kockázatok jelentősége ezzel szemben csökken – még akkor is, ha ezek hosszú távon kulcsfontosságú területek maradnak.

Diszkrimináció, láthatatlan akadályok és a nemi egyenlőség vakfoltjai

Bár a női vezetők szerepe számos iparágban folyamatosan bővül, a nemek közti egyenlőség továbbra sem tekinthető megoldott problémának. A felmérés szerint a válaszadók kétharmada számolt be arról, hogy az elmúlt három évben személyesen tapasztalt munkahelyi elfogultságot vagy diszkriminációt. Ez az arány évek óta gyakorlatilag változatlan, ami arra utal, hogy a vállalati diverzitási erőfeszítések nem minden esetben járnak valódi eredménnyel.

Mindezek ellenére még mindig kevés vállalat rendelkezik átlátható esélyegyenlőségi adatokkal. A válaszadók mindössze 53 százaléka tudja megerősíteni, hogy munkahelyükön világos, számszerűsített adatok állnak rendelkezésre az egyenlő bérezésről. Ez nemcsak a transzparencia hiányára utal, hanem arra is, hogy a nemi alapú fizetési különbség továbbra is nehezen mérhető, következésképp nehezen kezelhető probléma marad.

Karrier belülről építve: a hálózat szerepe újra fontos

A női vezetők karrierútjaiban is új tendenciák rajzolódnak ki. Egyre kevesebben terveznek céget váltani következő karrierlépcsőjükhöz – ehelyett a belső előrelépést és organikus fejlődést preferálják. Ebben a folyamatban a személyes kapcsolatok és a tudatosan épített szakmai hálózatok szerepe felértékelődik: a válaszadók kétharmada szerint ez ma már kulcsfontosságú tényező a vezetővé válásban. Ezt a trendet jól tükrözi az is, hogy 81 százalékuk egyre aktívabban használja a közösségi média platformokat kifejezetten üzleti célból – kapcsolatápolásra, láthatóságépítésre és szakmai pozicionálásra.

Optimista jövőkép a nehézségek ellenére

Talán meglepő, de az általános gazdasági kihívások dacára a női felsővezetők optimisták saját vállalatuk jövőjét illetően. A válaszadók 90 százaléka növekvő árbevétellel számol a következő három évben, a többség pedig a munkaerőlétszám bővülését is várja. Bár a globális gazdaság alakulásával kapcsolatban óvatosabbak, saját iparágaikban és vállalataikban egyre nagyobb függetlenséggel, adaptivitással és belső tartalékokkal számolnak – a technológiai fejlődés, a digitális érettség és az új vezetői gondolkodásmód révén.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS