KPMG-felmérés: borúlátóbbak a cégvezetők, mint egy éve voltak

2025. 10. 09., 17:20

A KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatása keretében több mint 10 éve kérdezik a legnagyobb vállalatok vezetőit arról, hogy mi a véleményük a globális gazdasági helyzetről, cégük kilátásairól és mit gondolnak a következő időszak legégetőbb kihívásainak. Az idei felmérésben is 1350 CEO nyilatkozott, 12 iparágból. A legfrissebb eredményeket Rózsai Rezső, a magyarországi KPMG vezérigazgatója ismertette a Portfolio Budapest Economic Forumon.

A KPMG CEO Outlookjából többek között kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban az instabilitás mértéke tovább fokozódott, a kihívások száma növekedett, az új geopolitikai valóságunkban a szabálytalanság és a váratlanság dominál, amire a nemzetközi közösségek láthatóan egyáltalán nem voltak felkészülve. A kockázatok nem elszigetelten jelennek meg, hanem rendszerszinten hatnak, és éppen ezért átfogó válaszokat igényelnek. Rózsai Rezső kiemelte: az idei felmérés egyik fő konklúziója, hogy a bizonytalanság közepette való eligazodás képessége és annak sebessége lesz a siker, de sokszor akár a túlélés kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen szükség van a reziliencia új szintjére.

A felmérés nem hozott meglepetést abban az értelemben, hogy tovább csökkent a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalma. Amíg az első – 2015-ös – felmérésben a vezetők 93 százaléka volt bizakodó, addig tavaly már csak 72 százalékuk, idén pedig mindössze a 68 százalékuk tekint bizalommal a globális gazdasági kilátásokra. „A vezetők magabiztossága ugyan továbbra is jelentősen erősebb saját vállalatuk teljesítményét illetően, de diszrupcióra készülnek, és alapvetően az inorganikus növekedésben látják a kitörés lehetőségét. Nem várnak tehát tétlenül a stabilitás és kiszámíthatóság visszatérésére” – mondta Rózsai Rezső.

Kibertámadások, a munkaerő AI felkészültsége, AI rendszerek és folyamatok bevezetése és a technológiai infrastruktúra bevezetése – ezeket jelölték meg a felmérésben résztvevők a legnagyobb előttük álló kihívásoknak. Ebből jól kirajzolódik, hogy az emelkedő geopolitikai bizonytalanságok ellenére, a mesterséges intelligencia okozta változások azok, amelyek a leginkább befolyásolják a CEO-k mindennapi gondolkodását és problématérképét.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az AI nem csak kockázatokat hordoz magában, hanem lehetőségeket is rejt. A mesterséges intelligencia mára egyértelműen a befektetői verseny középpontjába került és a vállalatvezetők közel háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli az AI-t, és még ennél is többen tervezik, hogy a következő 12 hónapban a beruházási költségvetésük több, mint 10 százalékát erre fordítsák. Ez jól mutatja, milyen mértékben vált az AI a vállalati gondolkodás részévé. Eltérő adatokat látni azzal kapcsolatban, hogy mikorra várják a vezetők az AI-befektetéseik megtérülését: bár az AI beruházások jelentős lehetőségeket rejtenek, megtérülésük időzítése körül nagy a bizonytalanság – sok vezető meglepően optimista, ugyanakkor az adatok azt jelzik, hogy az AI-t gyakran nem stratégiai transzformációs szerepben, hanem rövid- és középtávon üzletileg megtérülő eszközként kezelik.

Rózsai Rezső előadása végén kettő – sokak számára meglepő, de–, pozitív adatra hívta fel a figyelmet: ugyan a kihívások és a bizonytalanság növekednek, de a vállalatok elkötelezettek a kitűzött klímacélok és az új munkaerő bevonása mellett.

Az adatok alapján Rózsai Rezső elmondta, hogy a munkaerő bővítés mögött természetesen több tényező húzódik meg, de az egyik legmarkánsabb motiváció az AI térnyerése. Fontos azonban kiemelni, hogy az AI nem egyedüli mozgatórugó. A technológiai fejlődés mellett a vezetők egyértelműen úgy látják, hogy az emberi tényező, a megfelelő szakértelem és a tehetség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes legyen beteljesíteni az ígéretét. A vezetők ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a tehetségekért folyó versenyre. Közel háromnegyedük (70 százalék) úgy látja, hogy az AI-hoz kapcsolódó szaktudásért folytatott verseny akár a növekedést is visszafoghatja. Az ESG irányelvekhez kapcsolódóan a vezérigazgató kiemelte, hogy a válaszadók közel kétharmada (65 százalék) már számszerűsíti vagy figyelembe veszi a fenntarthatósági kezdeményezések költségeit és hasznát az egyes beruházási döntéseknél, mely a tudatos, adatvezérelt döntéshozatal irányába mutat.

„Összességében a CEO Outlook azt az üzenetet hordozza évről évre, hogy a világ vezetőinek már nem elég reagálni a változásokra – proaktívan kell alakítaniuk a jövőt. A felmérésben visszatérően hangsúlyozzák: a reziliencia nem csupán túlélési stratégia, hanem a fejlődés és az új lehetőségek motorja is” – vonta le a konklúziót Rózsai Rezső.

A KPMG 2025-ös CEO Outlookjáról készült részletes magyar nyelvű beszámoló itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS