Közel 1 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség

2024. 09. 18., 20:18

A Főváros Főügyészség börtönbüntetést indítványozott 4 személlyel szemben, akik védjegyek – értéken aluli, így a tulajdonos cégnek vagyoni hátrányt okozó – megszerzésében működtek közre.

A vádirat lényege szerint egy 43 éves férfi minősített többségű befolyást szerzett egy gyógykészítmények forgalmazásával foglalkozó cégben, amelyben hozzátartozója volt a cég legfőbb képviselője. A férfi elhatározta, hogy átveszi a társaság irányítását és a cég tulajdonát képező védjegyek felett is rendelkezést szerez. Mindezt anélkül, hogy ehhez kapcsolódóan tényleges fizetési kötelezettsége keletkezne. A vádlott elérte, hogy őt válasszák meg új vezetőnek, és bizalmi embereiből – 2 másik vádlottból – pedig könyvvizsgáló és igazgatósági tag lett. A könyvvizsgáló a védjegyek értékét – a férfi elvárásának is megfelelően – 50 millió forintban határozta meg, amely megfelelt egy, a férfi által a cégnek korábban nyújtott – saját érdekeit is szolgáló – tagi kölcsön értékének.

A férfi 2017-ben megszerezte a védjegyek nagy részét, azzal, hogy az ügylet pénzmozgással nem járt, hanem az átruházásra a tagi kölcsönből fakadó tartozás részbeni ellentételezéseként került sor. A férfi vállalta, hogy 15 évig kizárólagos hasznosítási jogot biztosít az átruházónak, a 15 év leteltével viszont az átruházónak valamennyi joga megszűnik, és a védjegyekkel az átvevő szabadon rendelkezik. A vádlott a védjegyeket még az adásvételek napján három kiskorú gyermekének ajándékozta. A fennmaradt védjegyeket a férfi érdekeltségi körébe tartozó cégeknek adták el, ezek esetében is tényleges pénzmozgás nélkül – derül ki a Fővárosi Főügyészség közleményéből.

A védjegytulajdonos cég érdekét semmilyen módon nem szolgálta, hogy a saját maga által kidolgozott, jövedelemnövelő szellemi termékei kikerüljenek a társaság tulajdonából úgy, hogy hosszabb távon – az adásvételi szerződésekben meghatározott 15 évet meghaladóan – a használat joga sem biztosított.

A férfi a vagyonkezelői kötelezettségét a leírtakkal megszegte, ezzel 985.000.000 forint vagyoni hátrányt okozott, amely nem térült meg. Ennek okozásában a könyvvizsgáló, a frissen kinevezett bizalmi igazgatóság tag és egy korábbi bizalmi igazgatósági tag is részt vett meghatározott mértékben.

A Fővárosi Főügyészség 3 vádlottat szemben – kettejük esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó folytatólagosan hűtlen kezelés bűntettével, negyedik társukat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolja a Fővárosi Törvényszék előtt.

A főügyészség a férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetésre ítélést és cégvezetéstől eltiltást, társaival szemben szintén végrehajtandó börtönbüntetést és cégvezetéstől, illetve egy terheltnél könyvvizsgálói foglalkozástól eltiltást indítványozott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 08., 11:15
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést. Jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését azonban a VOSZ nem támogatja, mindenekelőtt azért nem, mert az veszélyezteti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését.
2026. 10. 08., 09:25
Mit ér a jogszabály által biztosított információhoz való jog, ha a munkavállaló a gyakorlatban nem mer élni vele? A bértranszparencia problémája valójában akkor merül fel, amikor egy munkavállaló először teszi fel a kérdést: minek alapján keresek ennyit, és mi indokolja a közöttünk fennálló bérkülönbséget? Ezeket a kérdéseket járja körül dr. Pusztay Petra ügyvéd.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS