Komáromban épül a világ egyik legkorszerűbb szarvasmarhatelepe

2020. 08. 15., 14:00

A bajor tulajdonú Sano - Modern Takarmányozás Kft. megvásárolja a komáromi Solum Mezőgazdasági Zrt.-t és 12 milliárd forintos beruházással a világ egyik legkorszerűbb sertés- és szarvasmarhatelepét alakítja ki – jelentette be pénteken György László, az ITM államtitkára Komáromban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta, az ügylet az első külföldi tulajdonszerzés egy stratégiai ágazatban, amelyet a kormány engedélyezett az ellenséges felvásárlások megakadályozására hozott törvény értelmében.

A törvény megszületése óta a kormányhoz 80 megkeresés érkezett, eddig tíz esetben született határozat, kilenc ajánlat nem minősült a törvény hatálya alá tartozónak – ismertette György László.

Csorba Zsolt, a Sano ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a komáromi cég részvényeinek 80 százalékot meghaladó részét vásárolták meg. A fejlesztések során a Solum szarvasmarha telepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt.

A Sano digitalizált, a mesterséges intelligenciára alapuló mintagazdaságokat alakít ki. A létesítmények működtetése érdekében részt vesz a helyi szakképzésben, valamint kutatás-fejlesztési megállapodást köt a győri egyetemmel – tette hozzá az ügyvezető.

A Solum Zrt. a komáromi Klapka György Termelőszövetkezet utódjaként alakult, 122 résztulajdonosa van, 155 embernek biztosít munkát. A társaság 1600 szarvasmarhát tart, amelyből 770 tejelő tehén. Évente 7 millió liter tejet értékesítenek.

A társaság egyik legjövedelmezőbb ágazata a burgonyatermesztés, 350 hektáron évente 15 ezer tonnát termelnek, a mennyiség 90 százalékát áruházláncoknak értékesítik.

A vállalkozás összesen 1500 hektár szántót művel, ebből 1200 hektáron gépesített öntözőberendezésekkel.

A Solum Zrt. 2018-ban és 2019-ben 3 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt ért el. (MTI)

(Fotó: Krizsán Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS