Kivárnak a magyar befektetők a külföldi cégalapítással

Kivárnak a magyar befektetők a külföldi cégalapítással
2026. 02. 10., 00:00

Amíg a magyarok töretlen lelkesedéssel keresték a külföldi vállalkozási lehetőségeket Európán belül, az utóbbi időszakra inkább a kivárás a jellemző. Ennek több oka is van, melyek között szerepel: a háborús feszültség, az elszabadult infláció, valamint a sok helyen tapasztalható gazdasági és politikai instabilitás is.

Az Európai Unió gazdaságilag is összekovácsolta a nemzeteket, megnyíltak az országhatárok, beindult a vám és áfamentes kereskedelem a tagállamok között, s ebbe a vérkeringésbe csatlakozott hazánk is 2004-ben. Az elmúlt 22 évben rengeteg honfitársunk vágott bele külföldi vállalkozásba, és húztak hasznot az egységes piac kínálta lehetőségekből. Évente több ezer honfitársunk hozott létre gazdasági társaságot egy másik tagállamban, többnyire azokban amelyek szomszédosak Magyarországgal. A cégalapítási kedv egyre csak nőtt, s a 2010-2020 közötti időszakban rekordszámban hoztak létre vállalkozást a magyar üzletemberek a szomszédos országokban. 

2020-ban azonban a koronavírus-járvány miatt értelemszerűen meredeken visszaesett magyar tőke külföldre áramlása, majd mikor már kezdett volna ismét kilábalni a világ a pandémia okozta recesszióból, egy újabb tragédia rázta meg Európát az ukrajnai háború kirobbanása miatt, ami ismét visszavetette a vállalkozási kedvet. A külföldi tulajdonú új vállalkozások száma minden egyes európai országban visszaesett, így a magyar üzletemberek kiáramlása is jelentősen csökkent. Ez a trend azóta is kitart, és egyre kevesebben érdeklődődnek a nemzetközi startup irodáknál is a más európai országokba történő piaci belépés iránt- olvasható a KFTkreátor nemzetközi cégspecialista friss beszámolójában is.

Ennek hátterében azonban nem csupán a háború okozta bizonytalanságok állnak, hanem az általános közhangulatromlás is, az európai országokban érezhető politikai instabilitás, a képlékeny és kiszámíthatatlan jövő, a bezuhanó termelékenységi adatok, valamint a biztos tervezhetőség hiánya is.

A kivárás mögött ugyanakkor jól azonosítható, konkrét országkockázatok is meghúzódnak. Az elmúlt másfél évtizedben kiemelkedő szerepet játszott a magyar vállalkozók körében Románia, ahol különösen a kis- és középvállalkozások számára rendkívül kedvező adózási környezet alakult ki. Az alacsony társasági adó Romániában, az egyszerűsített mikrovállalati szabályok és a földrajzi közelség miatt tízezres nagyságrendben alapítottak magyar üzletemberek román cégeket, elsősorban a szolgáltató, kereskedelmi és IT területeken.

Az utóbbi időszakban azonban Romániában is felerősödtek a politikai feszültségek, kormányzati válságok, valamint az adórendszer jövőjét érintő bizonytalanságok, amelyek érezhetően visszafogják az új befektetési döntéseket. A magyar vállalkozók számára különösen érzékeny kérdés a kiszámíthatóság: még a kedvezőbb adókulcs sem ellensúlyozza azt a kockázatot, ha a szabályozási környezet rövid időn belül, előre nem látható módon változhat meg.

Mindez szervesen illeszkedik abba a tágabb európai trendbe, amely szerint az Európai Unió egészét jelenleg fokozott instabilitás jellemzi. A háborús konfliktusok közelsége, az energiapiaci bizonytalanság, a magas infláció, valamint az egymást váltó politikai irányvonalak több tagállamban is óvatosságra intik a befektetőket. Egyre több magyar üzletember teszi fel a kérdést: vajon Európán belül érdemes-e tovább keresni a növekedési lehetőségeket, vagy eljött az ideje a földrajzi diverzifikációnak.

Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban kerülnek szóba az Európai Unión kívüli célpontok is. Különösen nagy érdeklődés övezi a Közel-Keletet, azon belül is Dubai városát, amely stabil politikai környezettel, rendkívül versenyképes adózással és kifejezetten vállalkozásbarát szabályozással igyekszik magához vonzani a nemzetközi tőkét. Bár ezek a piacok jelentősen eltérnek az európai üzleti kultúrától, egyes magyar befektetők már most úgy látják, hogy a jelenlegi európai bizonytalanság közepette hosszú távon nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot kínálhatnak.

Összességében tehát nem feltétlenül a vállalkozási kedv tűnt el, hanem annak földrajzi fókusza változott meg. A magyar befektetők jelenleg mérlegelnek, kivárnak, és egyre tudatosabban keresik azokat az országokat és régiókat, ahol nem csupán az adózási feltételek kedvezőek, hanem a gazdasági és politikai stabilitás is hosszú távon garantálható.

Fotó: Pexels

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-09 05:50:00
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS