Kiszivárgó adatok, érintéses kártyáról leemelt összegek – ezektől tartanak a magyarok

2020. 05. 25., 16:45

A mobilbanki alkalmazást a magyar internetezők 43 százaléka használja, 31 százalék pedig legalább hetente egyszer belép. A fiatalok körében jóval népszerűbb ez a digitális megoldás, 40 százalékuk lép be erre a felületre hetente – derül ki a K&H e-dukáció információbiztonsági programhoz készült kutatásából. Azonban többen még mindig tartanak az elektronikus bankolástól: tartja magát az az elképzelés, hogy a farzsebekben tárolt érintéses fizetésre alkalmas bankkártyáról a tulajdonos tudta nélkül lehet pénzt leszedni. A megkérdezettek több mint felének a mobiltelefonos fizetéssel is vannak fenntartásai. A K&H a biztonságos online bankolás érdekében indította el a K&H e-dukáció programjának második részét, amelynek segítségével bárki megismerheti többek között a biztonságos digitális fizetési módszereket.

Bár egyre többen fizetnek bankkártyával és viszonylag sokan használják az elektronikus banki megoldásokat, például a mobilbanki alkalmazásokat, fejlődésre még mindig van tér – áll a K&H legfrissebb kutatásában, amely a bank információsbiztonsági programja, a K&H e-dukáció keretében készült, még a koronavírus-járvány magyarországi kitörése előtt.

A fiataloknak szinte kézenfekvő

A bank kutatása szerint a felnőtt internetező magyar lakosság 31 százaléka hetente legalább 1 alkalommal használja a mobilbankos alkalmazást az okostelefonján, a fiatalok – azaz a 18-29 éves korosztály – körében pedig jóval magasabb, 40 százalékos ez az arány, 18 százalékuk pedig hetente 4-5 alkalommal is belép a mobilbankjába.

Vannak azonban, akiknek a mobilbank még nem kézenfekvő megoldás: a megkérdezettek 7 százaléka csak esetenként használja a mobilbankos szolgáltatást, csak akkor, amikor más módon nem tudja elérni az elektronikus felületet. A netezők 8 százalékának ugyan van mobilbankja, de nem használja. A válaszadók 42 százaléka pedig azért nem használja, mert nincs mobilbankja vagy okostelefonja, illetve nem ügyfele valamelyik banknak.

A K&H saját adataiból az látszik, hogy a digitálisan aktív ügyfelek egyre nyitottabbak az online megoldások felé: a bank lakossági ügyfelei 1,4 millió alkalommal léptek be az e-banki felületre a koronavírus járvány kitörése óta március 16. és április 15. között, ami közel 11 százalékos növekedést jelent az egy hónappal korábbi időszakhoz képest. A mobilbank alkalmazást pedig 3,8 millió alkalommal használták. Hatalmasat nőtt a csekkbefizetések száma is: március 16. és április 15. között közel 36 ezerszer fizettek be csekket az ügyfelek az e-bankjukon keresztül, míg a mobilbankon keresztül több, mint 50 ezer csekkbefizetés történt. Előbbi 97 százalékos, utóbbi 96 százalékos növekedést jelent az egy hónappal korábbi időszakhoz képest.

Téves vélekedések

A K&H szakértői szerint mind az e-bank, mind a mobilbank mögött masszív információbiztonsági háttér áll, ráadásul a folyamatos fejlesztések nem csak kényelmesebbé teszik azok használatát, de garantálják a biztonságot is.

„Ennek ellenére vannak, akik tévesen ítélik meg az elektronikus bankolást. A kutatásból is látszik, hogy 71 százalék szerint az érintéses bankkártyákkal a csalók könnyebben vissza tudnak élni. Tartja magát az az a téves elképzelés is, hogy egy zsúfolt helyen, bankkártya-terminállal a kézben le lehet venni pénzt a farzsebekben lévő érintéses fizetésre alkalmas bankkártyákról a tulajdonos tudta nélkül, ezzel a válaszadók 62 százaléka ért egyet. 55 százalék szerint a mobilos fizetés során kiszivárognak az adatok, 59 százalék pedig úgy véli, hogy a bankfiókban történő ügyintézés biztonságosabb, mint az elektronikus bankolás. Ezen a téren egyébként a koronavírus-járvány várhatóan kedvező irányú elmozdulást hozhat, és egyre többen választják a digitális csatornákat, hiszen a K&H-nak jelenleg is már 477 000 digitálisan aktív ügyfele van” – mondta Patonai István, a K&H informatikai vezetője.

Célkeresztben a biztonság

A digitalizáció töretlen fejlődése miatt kulcsfontosságú, hogy mindenki biztonságosan mozogjon az online világban. A K&H ezért folytatja a 2019-ben indult információbiztonsági programját, a K&H e-dukációt.

„A program második részében hasznos tippeket adunk arra, hogyan lehet biztonságosan intézni online a pénzügyeket, milyen intézkedéseket kell a felhasználóknak ehhez megtenniük. Megtudhatják az érdeklődők azt is, hogyan ismerhetik fel a csaló webshopokat, az adathalász kísérleteket, illetve mire kell figyelni, ha fizetős appot tölt le valaki” – tette hozzá a szakember.

A K&H e-dukáció programban bárki játékosan tesztelheti tudását. Egy online elérhető, animációs játékban négy nagyobb témakörben kell bizonyítaniuk a résztvevőknek. A négy témakört négy szoba jeleníti meg, így a mobil, a digitális bizalom, a kártyás vásárlások, illetve az adathalászat és zsarolóvírusok szobákat barangolhatják végig a játékosok. A játék végezetével a felhasználók megtudják, hogy mennyire ismerik az online világ veszélyeit, illetve, milyen területeken kell elmélyíteni a tudásukat. Az oldalhoz tudástár is tartozik, ahol a játékban körüljárt témákról lehet bővebben olvasni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS