Kimagaslóan sok felszámolás volt 2023 márciusában

2023. 04. 25., 12:22

Decemberhez képest közel 5000-rel kevesebb cég volt márciusban. 30 százalékkal kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt ebben az időszakban, azaz továbbra is tart ez a tendencia a cégalapítások/megszűnések viszonylatában. A felszámolási eljárások száma meghaladta a 2000-et, ami az elmúlt 5 év kimagaslóan legmagasabb értékét jelenti. A megszűnéseket több mint 70 százalékban ismét a végelszámolások okozták.

Tovább folytatódott a cégek számának csökkenése márciusban is, így decemberhez képest már közel 5000 céggel lett kevesebb a hazai társas vállalkozások száma. Az elmúlt 3 havi cégszámcsökkenés mintegy 1 százalékát jelentette a meglévő cégeknek. Márciusban 30 százalékkal kevesebb cég alakult a megszűnésekhez viszonyítva, ezzel már 6. hónapja tartó tendencia, hogy kevesebb az újonnan alapított cégek száma, mint amennyi megszűnt. Szezonálisan, az előző évek márciusi értékeihez képest az idén történt a legtöbb megszűnés (3699), ami az elmúlt hat év átlagát 26 százalékkal haladta meg, míg cégalapítás tekintetében kis mértékben, de elmaradt az elmúlt 6 év átlagától.

A megszűnések 70 százaléka végelszámolás volt, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a tavalyi kata-változásokat követően magas számban indultak el ilyen típusú eljárások. „Mindenképpen érdemes kiemelni a pozitívumát a végelszámolások megszűnésen belüli magas arányának, hiszen feltételezhetjük az eljárás mögötti indítékot, így nem tartogat meglepetést, és ki kell emelni, hogy a végelszámolással megszűntetett cégek nem hagynak maguk mögött adósságot” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Márciusban a megindított eljárások száma mintegy 11 ezer volt, ami a cégek több mint 2 százalékát érintette. Ez az eljárás szám magas, jellemzően olyan esetekben volt magasabb az elmúlt öt évben, amikor valamilyen intézkedés eredménye tükröződött vissza (pl. moratórium eltörlése, kata-változás). Az eljárásokat továbbra is a végrehajtási eljárások uralják, arányuk 60 százalék. Az eljárásokon belül a felszámolási eljárások száma, ami még kiemelkedő, az elmúlt hat év távlatában megközelítőleg sem található hasonló, mint a márciusi érték (2022).

A felszámolások száma márciusban egy lélektani határt lépett át azzal, hogy meghaladta a 2000-es nagyságot. Ez négy-ötszöröse az elmúlt évek átlagos felszámolási eljárásainak, akár a COVID előtti időszakot is figyelembe véve. Március már a hetedik olyan egymást követő hónap, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták. Az elmúlt hat hónap felszámolási eljárásai szinte megegyeznek a 2022 teljes évében indított felszámolási eljárások értékével, és figyelemre méltó, hogy a 2023-ban indított eljárások száma már most több mint a fele a teljes 2022-es évinek.

Az elmúlt időszak felszámolási eljárásai mögött több mint 80 százalékban a kényszertörlésből felszámolási eljárásba átterelt cégek álltak. Jellemző ezekre a cégekre, hogy a 90 százalékuk társasági formája korlátolt felelősségű társaság volt, és közel a 90 százalékuk 2021-es beszámolóval, nagyjából a 80 százalékuk 2020-as beszámolóval, míg a háromnegyedük egyik beszámolóval sem rendelkezett. A kényszertörlési eljárásnak a jogszabályi rendelkezés értelmében alapja lehet a beszámolók hiánya miatti eljárás indítás.

„A »Pandémia árvái« úgy tűnik, azok a cégek, akik jelenleg leginkább megjelennek a felszámolási eljárásokban. A felszámolásokat megelőző eljárásokban a kényszertörlések játszották a főszerepet, aminél a le nem adott beszámolók között erős a korreláció. Javasolt, ha egy céggel kapcsolatban állunk, hogy legalább az elérhető beszámolóit ellenőrizzük, első körben csak annyit, hogy egyáltalán adott-e le” – mondta Alföldi Csaba.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusi értéke átlagosan 13-14 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Zala, Veszprém és Nógrád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Hajdú-Bihar és Vas vármegye produkálta.

OPTEN – CFI vármegyénként, 2023. március:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS