VOSZ Barométer: a makroszámok ellenére bizakodóak a VOSZ tagvállalkozásai

2025. 10. 16., 12:45

A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. A VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente tükröző kutatás szerint a Barométer fő mutatója (50 százalék) nem változott az előző negyedévhez képest, míg a három alindexe közül kettő esetében (a beruházási hajlandóságot, illetve a pénzügyi helyzetet mérő mutatónál) 1 százalékpontos csökkenés történt, az üzleti hangulatot tükröző mutató pedig 2 százalékponttal emelkedett a második negyedév adataihoz képest.

A friss felmérés számait bemutató háttérbeszélgetésen Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, a kutatást a VOSZ megbízásából készítő Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója makrogazdasági áttekintéssel kezdte előadását. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén 0,3 százalékkal bővül majd a hazai GDP, míg az infláció 4,5 százalék lesz. „Erőteljesen a fogyasztásra épül jelenleg a hazai gazdaság. Ha a háztartások fogyasztása nem növekedne 3 százalékot meghaladó mértékben idén, akkor az ipari termelés és a beruházás visszaesése nem lenne kompenzálva. A háztartások fogyasztásának köszönhetően még épp 0 százalék fölé tud majd idén emelkedni a GDP növekedésének üteme” – mondta a szakértő.

Ilyen makrogazdasági háttér tükrében a felmérés számos mutatója igencsak meglepő módon a vállalkozások viszonylag optimista hangulatát tükrözi. „Kérdés, hogy a szemünknek vagy a számoknak higgyünk” – mondta ezzel kapcsolatban Kozák Ákos. „Dacára a makrogazdasági fundamentumoknak, a hazai kkv-k nem estek letargiába, olyan, mintha beárazták volna a 2025-ös év kilátásait” – jegyezte meg.

Ami a Barométer fő mutatóját illeti, annak értéke az előző negyedévhez hasonlóan 50 százalékon maradt, igaz ez előző év azonos időszakához képest ez 2 százalékpontos csökkenést jelent. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfőbb problémák között a magas adóterheket, az inflációt és a vásárlóerő csökkenését nevezték meg a megkérdezett vállalkozások. A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos problémák között legmarkánsabban a fizetési morál kérdése mutatható ki. A saját üzletmenetükkel kapcsolatban pedig a legfőbb kockázatként a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést említik meg a vállalkozások.

Üzleti hangulat

Az üzleti hangulatot tükröző alindex 58 százalékra nőtt, ami 2 százalékponttal haladja meg az előző negyedévi adatot. Mind a gazdasági helyzetre, mind a vállalkozások rövid-és hosszú távú kilátásaira vonatkozó percepciók optimistábbá váltak a megelőző negyedévhez képest. „Olyan, mintha egyfajta kötelező optimizmus uralkodna a vállalkozók körében, miszerint a következő negyedév vagy év már talán jobb lesz. Hiába érzik azt, hogy gyenge a kereslet, inkább optimisták a jövőt illetően” – magyarázta a VOSZ társelnöke. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a gazdasági helyzetet pesszimistán érzékelők aránya jelentősen csökkent, a mérés kezdete óta nem látott mélypontra esett. „Ahhoz képest, hogy ilyen adatokat látunk a makrogazdaságban, nem is olyan rosszak ezek a vállalkozói hangulatot jelző számok” – tette hozzá. Kozák Ákos szerint a német gazdaságból érkező, fellendülésre utaló hírek alapot adhattak ahhoz, hogy a vállalkozások hangulata javuljon.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára az üzleti hangulattal kapcsolatban kiemelte: a vállalkozások úgy vannak vele, hogy lassan túl lesznek ezen a nehéz éven, és előre tekintenek. „Nem ültek fel arra a trendre, hogy minden rosszabb lesz, hanem próbálják keresni a túlélés lehetőségét” – tette hozzá.

Beruházási hajlandóság

A beruházási hajlandóságot mérő alindex értéke egy százalékponttal 32 százalékra csökkent az előző negyedévhez képest. A beruházások elmaradását a hazai gazdaság egyik kritikus problémájának nevezte Kozák Ákos: a GDP-hez viszonyított beruházási aktivitás az elmúlt három-négy évben 28-ról 20 százalékra csökkent, vagyis „sok ezer milliárd forint esett ki a magyar gazdaságból”.

E téren az emelte ki, hogy új munkaerő felvételével a cégvezetők kevesebb mint negyede számol, míg új beruházást csak minden negyedik cégvezető tervez, ami jóval kisebb ráta, mint amit a korábbi évek azonos időszakában mutattak a számok. A cégek 55 százaléka tudta befejezni a tervezett beruházásait, ami szintén kisebb hányad az előző két év hasonló időszakához képest. „Ezekből az adatokból az látszik, hogy a kkv-k még mindig nagyon óvatosak a beruházásokat illetően. Márpedig beruházásélénkítés nélkül nehéz lesz a gazdaságot dinamizálni” – hangsúlyozta Kozák Ákos.

A beruházásokkal kapcsolatban Perlusz László kiemelte: „a VOSZ álláspontja az, hogy a hazai cégeket továbbra is érdemes támogatni, mivel mindig keresik a fejlődés lehetőségeit”. Ennek példájaként említette, hogy a vállalkozások megrohanták a VOSZ irodáit azután, hogy október elején a kormány úgy döntött: a Széchenyi Kártya Programon belül a folyószámla típusú hitelek, likviditási hitelek kamata is 3 százalékra csökken azok után, hogy ez a lépés a beruházási hiteleknél már megtörtént. „Nagyon üdvözöljük, hogy most már egységesen 3 százalék lett a fix kamatozású termékek kamata. Ilyen nehéz gazdasági helyzetben, amely nem igazán kedvez a beruházásoknak, fontos, hogy a napi működést segítő folyószámla típusú és likviditási hitelek kamata is 3 százalékra csökkent. Ez nagyon sokat segít a vállalkozásoknak, hogy kitartsanak, áthidalják a nehéz időszakokat” – hangsúlyozta a VOSZ főtitkára.

Kozák Ákos arra is rámutatott, hogy a megkérdezett vállalkozók csupán 8 százaléka, vagyis igen kis hányada mondta azt, hogy idén szükség lesz munkaerő elbocsátására. Perlusz László ezzel kapcsolatban elmondta: a vállalkozások számára a munkaerő-elbocsátás csak az utolsó eszközént jön szóba, egyelőre kitartanak dolgozóik mellett, hiszen megtanulták a Covid-válságnál, hogy tízszer nehezebb visszaszerezni egy jó, lojális munkaerőt, mint megtartani azokat. Az Egyensúly Intézet társalapítója azonban arra is rámutatott, hogy jelentősen, 85 százalékra nőtt a fizetésemelést nem tervező cégvezetők aránya, amit „üzenetértékű adatnak” nevezett. Ez a ráta jelentősen meghaladja a 2024-es és a 2023-as évek hasonló időszakának értékeit. Az egy százalékponttal 61 százalékra csökkenő pénzügyi helyzetet mérő alindex továbbra is a legjobban „teljesítő” almutató, azonban a mérés kezdete óta lassú, de trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő, tartalékkal rendelkező vállalkozások aránya. Az inflációt pedig a vállalkozások 72 százaléka építi be az áraiba.

Minimálbér-emelés

A felmérésben azt is megkérdezték a cégvezetőktől, hogy mekkora nehézséget jelentene számukra a tavaly megkötött hároméves minimálbér-megállapodás szerinti béremelés biztosítása. Mint ismert, tavaly novemberben arról született megállapodás, hogy 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik majd a minimálbér. A felmérés szerint a vállalkozások majdnem fele azt közölte, hogy nehezen tudná a tervezett 2026-os minimálbéremelést megvalósítani. Ha ezt mindenképpen meg kell tenni, akkor annak költségcsökkentés, beruházások elmaradása lesz az ára, derül ki a vállalkozók válaszaiból.

Ezzel kapcsolatban Perlusz László elmondta: tavaly novemberben a három évre szóló minimálbér-megállapodás megkötésekor abból indult ki a kormányzat, illetve a munkaadói és munkavállalói oldal, hogy idén bőven 3 százalék felett lesz a GDP-növekedés mértéke. „Miután ez elmaradt, és stagfláció közeli állapot alakult ki, ezért a megállapodás újratárgyalására van szükség” – szögezte le a VOSZ főtitkára, aki egyben hozzátette: a VOSZ üdvözöli azt, hogy a minimálbér-megállapodás idei megkötésének elősegítése érdekében a kormányzat nyitott a szociális hozzájárulási adó további csökkentésére. Kiemelte: szerinte idén a gazdasági növekedéshez, az inflációhoz és a munkatermelékenység növekedéséhez képest is magasabb minimálbér-növekedést fogadnak majd el a felek, vagyis jelentős lesz a reálbér növekedése.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 16., 10:40
Év végén érdemes ellenőrizni az adószámla aktuális egyenlegét, mert a túlfizetés elévülhet- hívta fel a figyelmet az adóhivatal. Tavaly csaknem 4 milliárd forintnyi túlfizetésről „feledkeztek meg” az adózók; ez az összeg elévült, pedig rendkívül egyszerűen intézhető az adószámla-lekérdezés és a túlfizetések visszaigénylése online, az ÜPO-n keresztül.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS