Kiemelt fejlesztés előtt áll a magyarországi élelmiszeripar

2021. 12. 23., 12:04

A hazai élelmiszeripar innovációja mind a lakosság jóléte, egészsége, életminősége, mind a foglalkoztatottság, a jövedelemtermelő képesség és az élelmiszerbiztonsági kockázatok csökkentése szempontjából fontos, ezért a kormány kiemelten támogatja ezeket az újító kezdeményezéseket – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Creaveg Zrt.-nél tett látogatáson.

Erdős Norbert elmondta, a termelés hatékonyságának növeléséhez, a digitális tudás fejlesztéséhez és a szemléletváltoztatáshoz alapvető fontosságú a kutatás-fejlesztés és az innováció. Rámutatott, hogy a világ élelmiszeripara paradigma-váltás küszöbén áll, ezt a hazai vállalkozások időben felismerték és felzárkóztak ehhez a folyamathoz.

Emlékeztetett, hogy a 2021-2027. közötti időszakban a hazai élelmiszeripari vállalkozások a fejlesztéseikhez – a korábbi uniós ciklushoz képest jelentősen nagyobb keretre –, mintegy 750 milliárd forintra pályázhatnak.

Martonicz Dániel és dr. Tóth András, a Creaveg Zrt. alapítói elmondták, hogy a naponta minőségi élelmiszert fogyasztók száma a jelenlegi egymilliárd főről 2050-re két és fél milliárdra emelkedik majd, ami az ENSZ szerint az élelmiszerfogyasztást 60 százalékkal, a húsfogyasztást 100 százalékkal is megnövelheti.

A Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari pályázatának segítségével Debrecen mellett Magyarország első növényi fehérje izoláló és extrudáló üzemét szeretnének létrehozni, ahol a bab- és borsófehérje felhasználásával készülő termékeikkel elsősorban a fenntartható táplálkozást akarják erősíteni.

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS