Ki vigyáz az adatainkra, ha mi nem?

2020. 09. 30., 18:15

Mindannyiunknak vannak online titkai, amelyeket nem szívesen osztunk meg másokkal. Van, amikor már a negyedik pár cipőt rendeljük meg a hónapban. Néha hajnali 2-kor szurkolunk a kedvenc csapatunknak, és arra is volt már példa, hogy a „fifike93” jelszót állítottuk be minden fiókunkhoz. A sorozatnézéssel ellentétben ezt azonban nem neveznénk ártalmatlan hobbinak, hiszen akár a bankkártyánk adatai is bánhatják.

Idén az életünk soha nem látott mértékben került át az online térbe – képernyőkön keresztül tanulunk, dolgozunk, vásárolunk, és próbálunk meg kikapcsolódni is.  Ez azonban nem titok, így a rosszindulatú szereplők is felfigyeltek rá, és a hétköznapok változásaira reagálva a különböző átverések és rosszindulatú támadások megszaporodtak az interneten.

Személyes információk, bankkártya adatok, belépési adatok, emailek – a hackerek bármiből képesek hasznot húzni, ezért bármi is legyen a kedvenc online tevékenységünk, kiemelten fontos, hogy közben a biztonságunkra is ügyeljünk.

Nézzük, mit kockáztatunk, ha nem vagyunk elég figyelmesek az online térben:

  • Pénzügyi és bankkártya adatok – bár az egészségünket tekintve biztonságosabb opció az online vásárlás, a bankkártyánk számára nem biztos. A csalók számos, egyre fejlettebb trükkel verhetnek át, ha nem vagyunk tisztában a legfontosabb szabályokkal. Találkozhatunk például hamis webshopokkal, amelyek elsőre egy megbízható áruház látszatát keltik, ám a valóságban a rendelés kifizetése után sosem kapjuk meg a csomagunkat, sőt, a legrosszabb esetben akár a bankkártyánk adatait is eladják. Márciusban az ESET szakemberei olyan átverést azonosítottak Magyarországon, amelyben egy hamis webshopon keresztül próbáltak személyes adatokat lopni a felhasználóktól.
  • Fiókok és jelszavak – 2019-ben a Have I Been Pwned adatbázisába óránként (!) 19 ezer új lopott account került fel, jelenleg pedig több, mint 10 milliárd kiszivárgott jelszó található benne. Éppen ezért nagyon fontos, hogy egyedi és erős jelszavakat, sőt, jelmondatokat alkossunk. Gondoljunk úgy rájuk, mint egy kulcsra, amellyel csak rajtunk múlik, hogy mennyi mindent lehet kinyitni. Például, ha egy általunk használt szolgáltatás oldalát feltörik, és a belépési adataink kiszivárognak, akkor a megszerzett jelszavakkal a támadók megpróbálnak bejelentkezni a legnépszerűbb online oldalakra, és bejutnak az összes olyan fiókunkba, amelynél a kiszivárgott jelszót használtunk. Így megszerezhetik akár a banki információinkat is, vagy minket megszemélyesítve különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe a nevünkben.
  • Személyes adatok – ha a személyes információink, mint például a jelszavak, azonosító számok, banki adatok, társadalombiztosítási adatok rossz kezekbe kerülnek, számos törvénytelen célra felhasználhatók. Többek között hitelek igénylésére, online vásárlásokra vagy a bankszámlánkhoz való hozzáférésre, melyek mind súlyos anyagi károkhoz vezethetnek. A személyazonosságunk ellopása történhet adathalászattal, pszichológiai manipulációs technikákkal, de a közösségi oldalak vagy más nyilvános profilok is forrásként használhatóak, hiszen itt rengeteg információt adunk meg magunkról. Egy tanulmány szerint a személyi lopások 86 százaléka online történik, itt tulajdonítják el az áldozat nevét, lakcímét, születési dátumát és más adatait.

Otthoni router – azaz a lakásunk központja, amely összeköti az összes internetre kapcsolódó eszközt, a számítógépünktől kezdve a robotporszívón át egészen az okos légtisztítóig. Az otthonunk „szíveként” nagy odafigyelést érdemelne, de általában igencsak elhanyagoljuk, és nem változtatjuk meg a gyári alapbeállításokat, sőt a jelszót sem. Ez azonban nem csak azt eredményezheti, hogy 1-2 ártalmatlan „potyautas” kapcsolódik rá a hálózatunkra, de akár az online tevékenységeinket is megfigyelhetik.

Ki vigyáz az adataidra, ha Te nem?

A titkos online életünk áll az ESET legújabb kampányának fókuszpontjában, melynek célja, hogy felhívja a felhasználók figyelmét a mindenkit érintő internetes veszélyforrásokra, és tanácsokkal segítse őket a személyes és pénzügyi adataik védelmében. Nem számít, hogy egy videó alapján próbálunk-e otthon hajat vágni, vagy épp a Gyakori kérdéseket böngésszük – a legfontosabb, hogy közben legyünk biztonságtudatosak, és vigyázzunk a személyes adatainkra, hogy a titkaink valóban titkok maradhassanak!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS