K&H: nem rózsás a hangulat a nagyvállalatoknál

2024. 01. 04., 15:10

Beragadtak a nagyvállalati várakozások. A negyedik negyedévben nem változott érdemben a K&H nagyvállalati növekedési index, nulláról -1 pontra korrigált. Az index oldalazó mozgását az okozza, hogy a vállalatok saját kilátásaikat kevésbé pozitívan, a gazdasági változásokat azonban kevésbé negatívan látják az előző negyedévhez képest.

Kevésbé borúlátók a hazai nagyvállalatok a gazdaság jövő évi alakulását illetően, a saját helyzetüket azonban kevésbé optimistán látják a K&H nagyvállalati növekedési index negyedik negyedéves eredménye szerint.

„A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait tükröző mutató nem tudta áttörni a nulla szintet, az utolsó negyedévben 1 pontot csökkent, így jelenleg -1 ponton áll. A mutató gyakorlatilag stagnál, mögötte az áll, hogy a két részindex, a cégek saját kilátásait jelző vállalati részindex és a gazdasági változásokra vonatkozó makro részindex ellentétes irányba mozdult, így kioltják egymás hatását” – tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

Javuló gazdasági kilátások

A legutóbbi felmérés során a makro részindex -17 pontról -13 pontra emelkedett. Ezzel továbbra is a negatív tartományban van a mutató, de úgy tűnik, hogy a Covid idején kezdődött „W” alakú trend a végéhez közeledik. Egyedül a legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevételt meghaladó cégeknél tört meg a javuló trend, esetükben ugyanis -5-ről -29 pontra süllyedt a makro részindex, míg az ennél kisebb vállalatoknál egyértelműen javult a makrogazdaság megítélése: a 2-4 milliárd forint éves forgalmú cégeknél -16-ról -7 pontra, a 4-10 milliárd éves forgalmú vállalatoknál pedig -24-ről -15 pontra.

A hazai gazdaság alakulásának javuló megítélése leginkább annak köszönhető, hogy megduplázódott azoknak a vállalatoknak az aránya, akik a forint erősödésében bíznak. A november 13. és december 1. között történt felméréskor jellemző 370-390-es euró/forint sávhoz képest a cégek 40 százaléka számít a forint erősödésére a következő félévben. Ebből is 14 százalék jelentős emelkedésre, ami utoljára 9 éve fordult elő az index történetében, hogy ilyen nagy arányban a hazai fizetőeszköz komoly erősödésére számítottak volna.

Gyengülő saját pozíció

A saját helyzetükkel kapcsolatban azonban visszafogottabban tervezik 2024-et a cégek: 6-ról 3 pontra csökkent a vállalati részindex. Ennek hátterében az áll, hogy 66 százalékuk a vállalat gazdasági kilátásainak stagnálására számít a következő egy év során, miközben 29-ről 23 százalékra csökkent a javulásban bízó cégek aránya.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.
2025-07-10 17:10:00
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS