K&H nagyvállalati növekedési index: pozitívba fordulhat a negatív hangulat

2026. 01. 22., 14:20

Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 utolsó negyedéves kutatási adataiból. 2024 ősze óta egy kisebb kitérőtől eltekintve javuló trendet mutat a főindex, amely tíz pontos javulással már mínusz 3 pontot mutat.

  • A több mint két éve mínuszban lévő index – ha folytatódik a trend – a következő negyedévben akár át is léphet a tengely pozitív oldalára.
  • A vállalatok saját gazdasági kilátásait vizsgáló nagyvállalati részindex minimális javulással jelenleg 0 ponton, míg a makrogazdasági tényezőkkel kapcsolatos várakozásokat összegző makro részindex 6 pontos emelkedéssel mínusz 11 ponton áll.
  • Árbevétel vonatkozásában a jelenlegihez képest 1,2 százalékpontos emelkedést várnak a nagyok a következő 12 hónapban, és a nyereségvárakozások vonatkozásában is minimális javulás érzékelhető.

Több mint két éve tartó negatív hangulatot törhet meg a mostani javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásaiban. A K&H nagyvállalati növekedési index 2025 utolsó negyedéves kutatási adatai alapján folytatódott az emelkedő trend, és jelenleg már a semleges értéket közelítő mínusz 3 ponton áll a mutató. Ez az érték a nagyvállalati és a makro részindex adataiból tevődik össze; előbbi a vállalatok saját gazdasági kilátásaival kapcsolatos várakozásokat mutatja, utóbbi a nagyobb perspektíva szerinti, makrotényezők hatásait képezi le. A nagyvállalati részindex 1 pontos javulással jelenleg 0 ponton áll, de a nagyobb gazdasági események és külgazdasági tényezők által befolyásolt makro részindex is javuló trendet mutat: 6 pontos javulás után a jelenlegi értéke mínusz 11 pont.

A számok azt mutatják, hogy árbevétel és nyereség tekintetében is javuló helyzettel számolnak a nagyvállalatok: a jelenlegihez képest átlagosan 1,3 százalékponttal magasabb árbevétel-növekménnyel számolnak a cégvezetők egy év múlva. Az árbevétel szerinti kategóriák alapján a legkisebb, 2–4 milliárdos árbevételű vállalatok több mint negyede (28%) számol emelkedéssel, míg a közepes, 4–10 milliárdos kategória szereplőinek pontosan egynegyede számol ugyanezzel.

A legnagyobb, 10 milliárdot meghaladó árbevételű cégek a legkevésbé optimisták; körükben az emelkedéssel tervező vezetők csupán 8 százalékot tesznek ki. Csökkenéssel ugyanakkor szintén ebben a csoportban számolnak a legkevesebben: a megkérdezettek mindössze 3 százaléka, szemben a teljes mintában mért 10 százalékkal. „Az elmúlt negyedévhez képest érdekesség, hogy szektor szerinti bontásban kilőtt az ipar – a nagyok elkezdték megérezni az október óta elérhető 3 százalékos hitelek indirekt hatását. A második húzóterület a szolgáltató szektor, a kereskedelem pedig – bár szintén növekvő trendet mutat – a harmadik a sorban” – mondta el Bodor Tibor, a K&H nagyvállalati divíziójának vezetője.

Nyereség tekintetében nem beszélhetünk érdemi változásokról, de enyhe mérséklődés érzékelhető a nagyvállalatok pesszimizmusában: bár továbbra is csökkenő profitvárakozásokkal kalkulálnak a cégvezetők, az előző negyedévhez képest számszerűen 0,1 százalékponttal javult a várakozásuk átlagos mértéke. Cégméret szerint a legnagyobbak stagnálásra rendezkedtek be, 94 százalékuk nem vár változást, 3–3 százalék a romló, illetve a javuló várakozásokról beszámolók aránya. A közepes és kisebb cégek többé-kevésbé együtt mozognak, azzal a különbséggel, hogy a 2–4 milliárdos árbevétel közé eső cégek körében több a csökkenő profitvárakozásról beszámoló vezető aránya. Szektorokat tekintve a szolgáltatók húzzák fel az átlagot, ezt követi az ipar, a harmadik pedig a kereskedelemi szektor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 17., 09:10
A szerződéskötés általános szerződési feltételekkel nem csak formaság, hanem fontos feltételeket tartalmaz. Ezért nem mindegy, hogy miként történik az ÁSZF-fel való szerződéskötés. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-16 09:20:00
Márciusban már harmadik alkalommal indul el a lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződés évfordulójától függetlenül válthatnak biztosítást. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató levelet február közepéig kellett kiküldeniük a biztosítóknak. A Bank360 szakportál összefoglalta, hogyan érdemes felkészülni a kampány előtt az ügyfeleknek, ha váltani szeretnének.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS