K&H kkv bizalmi index: továbbra is borúlátóak az agrárcégek

2025. 09. 24., 14:20

Az elmúlt negyedévben sem javult az agrárvállalkozások hangulata K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adatai szerint továbbra is negatív tartományban van. Jelenleg mínusz 4 ponton áll a mutató, ami ugyan csupán egy pontos visszesés az előző mérési ciklushoz képest, de hosszú távon nézve – különösen az 5 évvel ezelőtti 42 pontos csúcshoz képest – jelentős csökkenést mutat. Az agrárcégek borúlátását az EU agrártámogatási rendszer várható átalakítása mellett az uniós forrásokhoz való hozzájutás adminisztratív nehézségei magyarázzák.

Továbbra is borúlátóak az agrárvállalkozások – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatásainak agrárcégekre vonatkozó megállapításaiból. 2024 őszén volt egy váratlan felpattanás a pozitív tartományba (5 pontra), ami után az év végére ismét negatívba fordult (mínusz 7 pontra), majd egy tavaszi kisebb korrekció után ismét ereszkedni kezdett mutató. Ugyanakkor még mindig 10 ponttal kedvezőbb a helyzet, mint a teljes kkv szektorra vetített eredmények esetében (mínusz 14 pont). Az agrárcégek vezetőinek várakozásait számos gyorsan vagy szezonálisan változó tényező befolyásolja, ezért jóval nagyobb kilengéseket mutat a grafikon a többi ágazatéhoz képest.

„A terméshozamok, az input, output árak alakulása is befolyásolják a hangulati index alakulását, azonban további hangulatromboló hatással lehet a magyar gazdaságokra a várható uniós agrártámogatási rendszer átalakítása, ami bár jelenleg még csak tervezeti szinten létezik, de ha jelen formájában lépne hatályba, jelentős forrásokat venne el a magyar gazdáktól. Éppen ezért is fontos, hogy a Közös Agrárpolitika II-es pilléres beruházásai minél nagyobb mértékben megvalósulhassanak, mert ezek révén növelhető a magyar agrárium ellenállóképessége” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

„Az uniós források elérhetőségének várható szűkülése, az agrártámogatási rendszer átalakulása nyomást gyakorolhat az agrárcégek likviditására. Az esetlegesen kieső forrásokat pedig saját erőből vagy hitelből kell pótolniuk. A saját erő előteremtésének legjobb módja a profitábilis működés, a megtermelt eredmény visszaforgatása, a hatékony működés és a versenyképesség növelésének fókuszba helyezése. Ezeket a célokat beruházással, modernizációval tudjuk elérni, aminek támogatására a bankok felkészültek hitelezési fronton, hiszen lefejlesztésre került egy kamattámogatott termék, ami a K&H Banknál már szerződhető” – tette hozzá Demeter Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS