A K&H fenntarthatósági index 2025 második félévében 35 pontot ért el, így továbbra is a 35–40 pontos sáv alsó felében tartózkodik, 4 pontot csökkenve az elmúlt félévhez képest. A vállalatok fenntarthatósági aktivitását mérő öt alindex közül a társadalmi felelősségvállalás alindex lőtt ki, a többinél inkább a kivárás jellemző.
Az Európai Unió az elmúlt napokban több fenntarthatósági szabályozást is jelentősen módosított, enyhítve a vállalatokra háruló kötelezettségeket. A CSRD jelentéstételi kötelezettség immár csak az ezer fő feletti cégekre vonatkozik és két évvel tolódik, míg a CSDDD átvilágítási kötelezettségének ciklusa ötévesre módosult, a bevezetés pedig további halasztást kapott. A lazuló szabályozói környezetben – a K&H friss kutatása idején a cégek már tudatában voltak az év elején elhatározott uniós könnyítéseknek, amelyek most, a korábbinál is enyhébb formában léptek életbe – a vállalatok hozzáállásában is hasonló tendencia rajzolódik ki: a fókusz egyre inkább a versenyképesség megőrzésére és a működés optimalizálására helyeződik át.
„A szabályozói környezet lazulása és a gazdasági kihívások együttesen ahhoz vezettek, hogy a cégek pragmatikusabban közelítik meg a fenntarthatósági kérdéseket. Bár a mutatók számos területen kisebb-nagyobb visszaesést jeleznek, a vállalatok továbbra is jelen vannak a fenntarthatósági területeken – csak fókuszuk helyeződik át a hosszú távú megfelelésről a mindennapi versenyképességre és működési biztonságra” – kommentálta a felmérés eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
Az attitűd sem javult
Az attitűd alindex értéke a korábbi 72 pontról 63 pontra csökkent. Bár nőtt azok aránya, akik teljesen érintettnek érzik magukat a karbonsemlegességi törekvésekben (3 százalékról 9 százalékra), összességében kevesebb vállalat tartja fontosnak, hogy működését a fenntarthatósági célokhoz igazítsa. Jelenleg a cégek mindössze 35 százaléka gondolja úgy, hogy működését át kell alakítania a környezeti célok érdekében.
A társadalmi felelősségvállalás területén kiugró növekedés
A társadalmi alindex azonban mutatott javulást: 15 ponttal emelkedve 35 pontra nőtt. Egyre több vállalat foglalkozik társadalmi ügyekkel (78 százalékuk, és egyidejűleg átlagosan néggyel), és az érintett témák száma is bővült. A három legnépszerűbb felelősségvállalási terület az etikus üzleti viselkedés, a munka-magánélet egyensúly központúság, valamint az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód.
Visszafogottabb lépések a környezeti aktivitásban
Az aktivitás index értéke 39-ről 34 pontra moderálódott. Bár továbbra is nagyon magas a szelektív hulladékgyűjtést alkalmazó cégek aránya (92 százalék), és 85 százalék csökkentette vagy csökkentené papírfelhasználását, több területen visszaesés tapasztalható. Kevesebben terveznek energiahatékonysági fejlesztéseket, hőszigetelést vagy energiafogyasztás-csökkentést, ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a munkavállalók környezetbarát munkába járását támogatnák (39 százalék).
Kikerült a fókuszból a stratégiai tervezés és a mérés is
A fenntarthatósági stratégia alindex 31 pontot, a mérési és auditálási alindex pedig 10 pontot ért el – mindkettő eddigi legalacsonyabb értékét. Az írott fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatok aránya megfeleződött (6 százalék), és jelentősen csökkent azoké is, akik beszállító választásakor fenntarthatósági szempontokat érvényesítenek (23 százalék). A kommunikáció visszaesése és a tanúsítványok ritkább használata szintén hozzájárult a gyengébb eredményekhez. Pozitívum ugyanakkor, hogy nőtt a karbonkibocsátást mérő vagy mérni tervező cégek aránya (7-ről 9 százalékra).
Ágazati és regionális különbségek a főindexben
A 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek továbbra is a legaktívabbak (49 pont), míg a 2 milliárd forint alatti vállalatok eddigi legalacsonyabb fenntarthatósági index értéküket produkálták.
Ágazatok között a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között mindössze 6 pont különbség van: a 35 pontos átlaghoz képest az ipari vállalatok indexe 38 pont, a mezőgazdaságiaké 37, a szolgáltató szférában működőké 34, míg a kereskedelmieké 32 pont. Hasonlóképpen régiós szinten is minimális az eltérés (33, illetve 35–35 pont a három régiós alindex értéke).
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.