K&H fenntarthatósági index: a mindennapi versenyképesség és működési biztonság került középpontba

2025. 11. 25., 18:05

A K&H fenntarthatósági index 2025 második félévében 35 pontot ért el, így továbbra is a 35–40 pontos sáv alsó felében tartózkodik, 4 pontot csökkenve az elmúlt félévhez képest. A vállalatok fenntarthatósági aktivitását mérő öt alindex közül a társadalmi felelősségvállalás alindex lőtt ki, a többinél inkább a kivárás jellemző.

Az Európai Unió az elmúlt napokban több fenntarthatósági szabályozást is jelentősen módosított, enyhítve a vállalatokra háruló kötelezettségeket. A CSRD jelentéstételi kötelezettség immár csak az ezer fő feletti cégekre vonatkozik és két évvel tolódik, míg a CSDDD átvilágítási kötelezettségének ciklusa ötévesre módosult, a bevezetés pedig további halasztást kapott. A lazuló szabályozói környezetben – a K&H friss kutatása idején a cégek már tudatában voltak az év elején elhatározott uniós könnyítéseknek, amelyek most, a korábbinál is enyhébb formában léptek életbe – a vállalatok hozzáállásában is hasonló tendencia rajzolódik ki: a fókusz egyre inkább a versenyképesség megőrzésére és a működés optimalizálására helyeződik át.

„A szabályozói környezet lazulása és a gazdasági kihívások együttesen ahhoz vezettek, hogy a cégek pragmatikusabban közelítik meg a fenntarthatósági kérdéseket. Bár a mutatók számos területen kisebb-nagyobb visszaesést jeleznek, a vállalatok továbbra is jelen vannak a fenntarthatósági területeken – csak fókuszuk helyeződik át a hosszú távú megfelelésről a mindennapi versenyképességre és működési biztonságra” – kommentálta a felmérés eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Az attitűd sem javult

Az attitűd alindex értéke a korábbi 72 pontról 63 pontra csökkent. Bár nőtt azok aránya, akik teljesen érintettnek érzik magukat a karbonsemlegességi törekvésekben (3 százalékról 9 százalékra), összességében kevesebb vállalat tartja fontosnak, hogy működését a fenntarthatósági célokhoz igazítsa. Jelenleg a cégek mindössze 35 százaléka gondolja úgy, hogy működését át kell alakítania a környezeti célok érdekében.

A társadalmi felelősségvállalás területén kiugró növekedés

A társadalmi alindex azonban mutatott javulást: 15 ponttal emelkedve 35 pontra nőtt. Egyre több vállalat foglalkozik társadalmi ügyekkel (78 százalékuk, és egyidejűleg átlagosan néggyel), és az érintett témák száma is bővült. A három legnépszerűbb felelősségvállalási terület az etikus üzleti viselkedés, a munka-magánélet egyensúly központúság, valamint az alkalmazottakkal szembeni méltányos bánásmód.

Visszafogottabb lépések a környezeti aktivitásban

Az aktivitás index értéke 39-ről 34 pontra moderálódott. Bár továbbra is nagyon magas a szelektív hulladékgyűjtést alkalmazó cégek aránya (92 százalék), és 85 százalék csökkentette vagy csökkentené papírfelhasználását, több területen visszaesés tapasztalható. Kevesebben terveznek energiahatékonysági fejlesztéseket, hőszigetelést vagy energiafogyasztás-csökkentést, ugyanakkor nőtt azok aránya, akik a munkavállalók környezetbarát munkába járását támogatnák (39 százalék).

Kikerült a fókuszból a stratégiai tervezés és a mérés is

A fenntarthatósági stratégia alindex 31 pontot, a mérési és auditálási alindex pedig 10 pontot ért el – mindkettő eddigi legalacsonyabb értékét. Az írott fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatok aránya megfeleződött (6 százalék), és jelentősen csökkent azoké is, akik beszállító választásakor fenntarthatósági szempontokat érvényesítenek (23 százalék). A kommunikáció visszaesése és a tanúsítványok ritkább használata szintén hozzájárult a gyengébb eredményekhez. Pozitívum ugyanakkor, hogy nőtt a karbonkibocsátást mérő vagy mérni tervező cégek aránya (7-ről 9 százalékra).

Ágazati és regionális különbségek a főindexben

A 4 milliárd forint feletti árbevételű cégek továbbra is a legaktívabbak (49 pont), míg a 2 milliárd forint alatti vállalatok eddigi legalacsonyabb fenntarthatósági index értéküket produkálták.

Ágazatok között a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között mindössze 6 pont különbség van: a 35 pontos átlaghoz képest az ipari vállalatok indexe 38 pont, a mezőgazdaságiaké 37, a szolgáltató szférában működőké 34, míg a kereskedelmieké 32 pont. Hasonlóképpen régiós szinten is minimális az eltérés (33, illetve 35–35 pont a három régiós alindex értéke).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-07-12 10:10:00
Az Európai Beruházási Bank az European Tech Champions Initiative második szakaszának keretein belül kezdeményezi egy olyan befektetési alap létrehozását, amely az állami és a magántőke együttes bevonásával mintegy 15 milliárd eurónyi beruházás mozgósítását célozza meg – tájékoztatott Kármán András pénzügyminiszter.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS