K&H fenntarthatósági index: a jó szándék megmaradt, de eltűnőben a mérhetőség

Történelmi mélypont a mérhetőségben

A kutatás szerint 10 százalékponttal csökkent azon vállalatok aránya, amelyek környezetközpontú irányítási rendszert működtetnek vagy terveznek bevezetni (32 százalék), valamint azoké is, amelyek független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkeznek (6 százalék).

A karbonkibocsátást mérő vagy mérni tervező vállalatok aránya ugyanakkor kis mértékben nőtt, de még mindig csak minden tízedik cég próbál pontos képet kapni kibocsátásáról.

Mindössze a vállalatok 4 százaléka jelzett konkrét céldátumot a karbonsemlegesség elérésére. Az árbevételből vagy költségekből fenntarthatónak tekinthető részt kimutató vállalatok aránya tovább csökkent (3 százalék), vagyis a pénzügyi oldalról is egyre kevésbé látszanak a fenntarthatósági eredmények.

A lazuló szabályozói környezet hatása

Az eredmények egybevágnak az uniós szabályozási trendekkel is. Az EU az elmúlt hónapokban több ponton enyhítette a fenntarthatósági kötelezettségeket:
– a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentéstétel) csak az ezer fő feletti cégekre maradt kötelező, és bevezetését két évvel elhalasztják,
– a CSDDD (vállalati átvilágítási irányelv) ellenőrzési ciklusa évente helyett ötévente történik, bevezetése pedig további egyeztetésre vár.

Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint „mindez nem feltétlenül a környezeti célok gyengülését jelenti, sokkal inkább azt, hogy a vállalatok a jelenlegi gazdasági környezetben a megfelelés helyett a működési stabilitást és a versenyképességet helyezik előtérbe. A fenntarthatóság megmaradt értékként, de a mérhetőség és az átláthatóság eszközei gyengültek.”

Új kihívás: amit nem mérünk, azt nehezebb fejleszteni

„A cégek jelentős része ma is törekszik felelős működésre, de a számok, mutatók és tanúsítványok visszaszorulása arra figyelmeztet, hogy amit nem mérünk, azt hosszabb távon fejleszteni is nehezebb. A fenntarthatóság jövője most abban dől el, hogy a vállalatok miként tudják újra összekapcsolni a szándékot és a mérhetőséget a kihívásokkal teli gazdasági környezetben” – tette hozzá Suba Levente.

A K&H fenntarthatósági index szerint a hazai cégek körében nem a fenntarthatósági szemlélet tűnt el, hanem annak gyakorlati mérése gyengült meg. A kihívás a következő időszakra az, hogy a vállalatok – akár a könnyített uniós keretek között – hogyan tudják újra számszerűen is láthatóvá tenni a fenntarthatósági előrelépéseiket.