K&H-felmérés: egyre tudatosabban használják a vállalatok a mesterséges intelligenciát

2025. 12. 10., 18:05

Magyarországon eddig nem látott arányban használnak mesterséges intelligenciát a közép- és nagyvállalatok – derül ki a K&H innovációs index legfrissebb adataiból. A vállalati AI-alkalmazások aránya eddigi történelmi csúcsára emelkedett, miközben a digitális fejlesztések aktivitása is tovább nőtt: az elmúlt két évben már minden második vállalkozás hajtott végre digitális fejlesztést. A felmérés azt mutatja, hogy a vállalatok egyre érettebb, tudatosabb módon építik be működésükbe a mesterséges intelligenciát: már nem csak big data alapú megoldásokban gondolkodnak, hanem valóban kihasználják az AI képességeit.

A digitális fejlesztések aránya tovább nőtt – minden második vállalat lépett előre

A mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan a digitális innováció szélesebb értelemben vett aktivitása is erősödött. A digitális fejlesztések aránya tovább nőtt, és az elmúlt két évben már minden második vállalat végrehajtott ilyen jellegű fejlesztést. A növekedés különösen a kereskedelmi szektorban és az 1,1–2,0 milliárd forint árbevételű vállalkozások körében látványos, ami arra utal, hogy a digitális megoldások már nem csupán a nagyvállalatok privilégiumai.

„A mostani adatok azért különösen értékesek, mert egyre tisztábban látszik, mit tekintenek a cégek valódi mesterséges intelligenciának. A korábbi években sokszor még összemosódtak a fogalmak: a vezetők nehezebben különböztették meg az AI-t és annak vállfajait – például a gépi tanulást, amit sok helyen ajánlatok készítésére használnak –, valamint az egyszerűbb algoritmusokon alapuló big data elemzéseket. Mára sokkal tudatosabbá vált a kép” – mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

Nemcsak használják, fejlesztik is az AI-t

A mesterséges intelligencia fejlesztésének és használatának aránya is tovább emelkedett. A vállalatok körében az AI-t aktívan használók aránya 44-ről 48 százalékra nőtt, miközben azoknak a cégeknek az aránya, amelyek kifejezetten AI-fejlesztéseket futtatnak vagy bevezetés alatt álló projekttel rendelkeznek, elérte a 24 százalékot – ez a kutatás eddigi legmagasabb értéke.

A kutatás arra is rámutat, hogy a vállalatok körében nemcsak az AI-t használók aránya nőtt, hanem azoké is, akik jelenleg fejlesztik vagy bevezetés alatt tartják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásaikat. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a cégek hosszabb távon gondolkodnak, és az AI-t nem egyszeri projektnek, hanem működésük integrált részének tekintik.

Az AI-használat már a mindennapi működés része

A felmérés szerint a mesterséges intelligenciát használó vállalatok jellemzően olyan területeken alkalmazzák az AI-t, ahol az azonnali hatékonyságnövekedést vagy kapacitásfelszabadítást eredményez a szövegek feldolgozásában, a marketingkommunikáció támogatásában, fordítási és tolmácsolási feladatokban.

Ezek a megoldások gyorsan integrálhatók, így akár kisebb cégeknek is látványos idő- és erőforrás-megtakarítást jelentenek.

A gyorsaság vált a legfontosabb előnnyé

A kutatás szerint a cégvezetők körében egyértelműen erősödött az a vélekedés, hogy az AI legfontosabb üzleti előnye a munkavégzés felgyorsítása. Bár sokan továbbra is a hatékonyságnövelést és a költségcsökkentést tartják meghatározónak, a gyorsaság előtérbe kerülése arra utal, hogy a vállalatok rövid megtérülésű, az azonnal használható MI-megoldásokat részesítik előnyben.

A kutatás ugyanakkor azt is kimutatta, hogy csökkent azok aránya, akik szerint az AI elsősorban olyan feladatok elvégzésére alkalmas, amelyek emberi erőforrással egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lennének megvalósíthatók. Ez is azt jelzi, hogy a vállalatok a gyakorlati, működést támogató AI-alkalmazások felé fordulnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 11:25
A kötelező nyugtaadat-szolgáltatás első hónapjában már több mint 12,3 millió nyugta adata érkezett be a NAV-hoz; a szeptemberben beküldött bizonylatok összértéke meghaladta a 32,6 milliárd forintot – tájékoztatott az adóhivatal. A NAV ingyenes ePénztárgép alkalmazásával már csaknem 700 ezer elektronikus nyugtát állítottak ki.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 14:25:00
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026-10-05 17:25:00
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS