A K&H nagyvállalati növekedési index értéke 9 pontra emelkedett 2026 második negyedévében az előző negyedévi mínusz 3 pontról. A jelentős javulás elsősorban az új kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom erősödésének tudható be, de a cégek saját kilátásaikat is pozitívabban értékelték – mondta el Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője a jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
A nagyvállalatoknál és a kis- és középvállalkozásoknál egyaránt pozitív trendforduló látszik a növekedési index mindkét komponensében, ami a választások utáni optimista hangulatot tükrözi – olvasható az MTI tudósításában.
Rekord magasságban a makrogazdasági alindex
A makrogazdasági alindex több év után ismét pozitív tartományban zárt, egy negyedév alatt 31 pontos ugrással rekordmagas, 17 pontos szintet ért el. A makrogazdasági alindex értéke a legnagyobb vállalkozásoknál 32 pontot ért el, a közepes méretűeknél 15 pontot, a legkisebbeknél pedig 12 pontot. A kkv-szektorban is ugyanez a felfelé ívelő trend rajzolódik ki.
A vállalati alindex ettől elmaradó ütemű növekedést mutatva, 5 ponttal 6 pontra nőtt, az alindex utoljára 2023 harmadik negyedévében állt ezen a szinten.
Javul a gazdasági helyet a nagyvállalatok szerint
A nagyvállalatok rövid és hosszú távon is javulást várnak a gazdasági helyzetben. Egyéves távlatban a cégek 65 százaléka, hároméves távon pedig 76 százalékuk nyilatkozott így, míg a választások előtt felvett adatok szerint az első negyedévben az arány még 22 illetve 36 százalék volt. A nagy cégek 37 százaléka számít a következő hat hónapban a forint erősödésére, 38 százalékuk szerint az árfolyam nem változik, míg három hónappal korábban ez az arány 14, illetve 54 százalék volt.
1,8 százalékos átlagos árbevétel-növekedést várnak a válaszadók
A következő évre vetített árbevételi várakozások is látványosan változtak: a vállalatok utoljára 2023 harmadik negyedévében fogalmaztak meg hasonlóan pozitív kilátásokat. A válaszadók átlagosan 1,8 százalékos árbevétel-növekedéssel számolnak, különösen a közepes méretű vállalatok körében érzékelhető erős optimizmus: minden második cég növekedésre számít, miközben 100-ból csupán 4 vállalat tart a visszaeséstől – mondta Bodor Tibor.
A kereskedők a legbizakodóbbak
Ágazati szinten a legbizakodóbb szektor a kereskedelem, majd az ipar és a szolgáltatói szektor követi. A cégek döntéshozói összességében mind rövid, mind hosszú távon a gazdasági környezet javulására számítanak, és a forint árfolyamának alakulását tekintve is számukra kedvező forgatókönyvvel számolnak.
Magabiztos profitvárakozások
A profitvárakozások területén szintén pozitív a fordulat. A legnagyobb vállalatok kifejezetten magabiztosak, náluk a legmagasabb azok aránya, amelyek a következő 12 hónapban a legnagyobb javulásra számítanak. Ez stabil alapot és lépéselőnyt jelenthet a piac előtt álló időszak kihívásaihoz és feladataihoz – jegyezte meg Bodor Tibor.
Megatározó tényezővé vált a kormányzati gazdaságpolitika
A második negyedévben a kormányzati gazdaságpolitika a jövedelmezőség szempontjából a legmeghatározóbb, a gazdaságot formáló tényezővé vált 58 százalékkal, ez 12 százalékpontos emelkedés az első negyedévhez képest. Az árfolyamváltozást a cégek 49 százaléka említette (az első negyedévben 40 százalék), majd a hazai vevők következtek 46 százalékkal (az első negyedévben 42 százalék). Egyelőre nagy bizalom övezi az intézkedéseket, ami a következő időszakban megjelenhet a cégek fejlesztéseiben és beruházásaiban – mondta divízióvezető.
„Kirobbanó formában” van a lakossági bizalom
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője makrogazdasági elemzésében kiemelte, hogy a lakossági bizalom is „kirobbanó formában” van, amit a fogyasztói bizalmi indexben az elmúlt hónapokban mért nagy ugrás is alátámaszt.
1,9 százalék lehetett a júliusi infláció
A K&H az elemzői konszenzussal összhangban júniusban 1,9 százalékos inflációt vár, ugyanakkor júliustól a szolgáltatások – parkolási díjak, a taxitarifák és egyes távközlési szolgáltatások – emelkedése ismét felfelé hajthatja a mutatót. Az év végére a fogyasztói árindex 3 százalékra gyorsulhat, éves átlagban az infláció 2,2 százalékos lehet, ami meghaladja az MNB 1,8 százalékos várakozásait - jelezte. Az élelmiszer-inflációt eddig jelentősen mérséklő hús- és tejtermék-árcsökkenés kifutóban van, miközben az aszály miatt a mezőgazdasági termelés kockázatai is erősödnek, ami felfelé mutató inflációs kockázatot jelent – mondta Németh Dávid..
7 százalékos lehet az idei költségvetési hiány
A költségvetésről szólva elmondta, hogy idén 7 százalékos lehet a deficit, az elsődleges egyenleg hiánya pedig 3 százalék körül alakulhat. A GDP-arányosan 4 százalék körüli adósságszolgálati ráta a hozamkörnyezet esésével 2027 után 3,3 százalékra eshet.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”