K&H-felmérés: a kormányzati gazdaságpolitika a nagyvállalati szektor kulcstényezője

2026. 08. 13., 15:10

A kormány gazdaságpolitikája, a devizaárfolyamok ingadozása és a belföldi kereslet alakulása – ez a három tényező határozza meg leginkább a magyar cégek következő egy évét a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adatai szerint. Bár a vállalati prioritások között az energia- és beszállítói árak, az infláció és a jogszabályi változások is előkelő helyen szerepelnek, a külső piacok és a finanszírozási környezet alakulása jelenleg háttérbe szorul a vezetők szemében.

Az adatokban több szempontból is új rekord született – derül ki a K&H közleményéből. A vállalati eredményességet leginkább befolyásoló tényezők listáján a kormányzati gazdaságpolitika átvette a vezetést: a hatását meghatározónak tartó vállalatok aránya az előző negyedévhez képest 14 pontot ugrott, ezzel a mutató 58 százalékos értéken elérte az eddig mért legmagasabb eredményt.

Tízből négy vállalat kedvező változásokra és a jelenlegi piaci helyzetéhez képest javulásra számít. Ez az arány különösen látványos a korábbi negyedévek 10 százalék körüli szintjéhez képest. A javuló trend nem korlátozódik egy-egy szektorra: az ágazati bontást nézve kivétel nélkül mindenhol a bizalom erősödése látható. Legmagasabb arányban a kereskedelem szereplői szavaztak arra, hogy a kormányzati gazdaságpolitika javítani fogja a piaci pozíciójukat a következő egy évben (49 százalék), őket követi a szolgáltatói szektor (36 százalék), majd az ipar (32 százalék).

A második legfontosabb tényezővé az árfolyam-ingadozások váltak: értéke 9 százalékpontos ugrással 49 százalékra emelkedett, ezzel ez a szempont abszolút történelmi csúcsra ért. A dobogó harmadik fokára a belföldi kereslet került 46 százalékkal – a lakossági kereslet szerepe nem okozott meglepetést, hiszen a korábbi negyedévekben is 40–50 százalék közötti említettséggel kiemelt helyen szerepelt. Szintén fontos tényező a vezetők szerint az infláció (40 százalék), a beszállítói árak alakulása (40 százalék), valamint a jogszabályi környezet változása (31 százalék) is.

„Jelentős átrendeződés zajlik a nagyvállalatok mozgásterét meghatározó környezeti tényezők között. Az elmúlt években listavezetőnek számító infláció egyre hátrébb kerül a rangsorban: fél évvel ez előtthöz képest 15 százalékponttal kevesebb vezető érzi meghatározó szempontnak, így mostanra kiszorult a top 3 fő tényező közül. Ezzel párhuzamosan az energiaárak növekedése tavaly év végén az addig mért legalacsonyabb értéken állt, ami azóta több mint a duplájára növekedett. A vállalati szféra szereplői láthatóan felkészülten követik a hazai és globális folyamatokat, ezért nem meglepő, hogy a rangsor dinamikusan változik” – kommentálta az adatokat Bodor Tibor, a K&H vállalati üzletágának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS