K&H: egyre kevesebb profittal számolnak a nagyvállalatok

K&H: egyre kevesebb profittal számolnak a nagyvállalatok
2023. 03. 21., 14:13

A hazai nagyvállalatok idén nem várnak árbevétel- és profitnövekedést. A cégek több mint egy éve csökkenő profittal számolnak, ami most negatív rekordot ért el, emellett az árbevétel várt változása is negatív előjelű – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi eredményeiből.

Idén a pénzügyi eredmények csökkenésével számolnak a nagyvállalatok. Ezt mutatja a legutóbbi K&H nagyvállalati növekedési index, ami negyedévente vizsgálja a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évi várakozásait.

„A 2022 utolsó negyedéves adatok alapján a cégek 0,5 százalékos bevételcsökkenéssel számolnak idén, ami kismértékű javulás az előző negyedévi mélyponthoz (-1,8 százalék) képest. A mérséklődő negatív változás hátterében az áll, hogy akik eddig bevétel-növekedést vagy csökkenést vártak, most inkább stagnálásra számítanak (73 százalék). Ezzel együtt azt is látni kell, hogy ez a mutató nem volt még egymást követő két negyedévben negatív előjelű az index történetében, még a koronavírus-járvány első évében sem” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H vállalati ügyfelek divízió vezetője.

A negatív kilátások a vállalat éves árbevételének mértékével párhuzamosan nőnek: a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok várnak egyedül – minimális – növekedést (0,5 százalék). A 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű és a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek viszont várhatóan kevesebb bevételből gazdálkodhatnak idén (-0,8 százalék és -2,6 százalék). Az árbevétel várt változását tekintve a szektorok között nincs markáns különbség.

Belföldről kevésbé várnak bevételkiesést

A negatív árbevétel-várakozások a belföldi és a külföldi piacokkal kapcsolatban egyaránt megfigyelhetők, azonban kissé felemás kép rajzolódik ki. Míg az exportpiacon -0,8 százalékról -1 százalékra süllyedt, addig belföldi piacon -1,9 százalékról -0,6 százalékra mérséklődött a várt árbevétel-változás mértéke az elmúlt negyedévhez képest. Jelenleg tehát a belföldi értékesítés alakulását kissé kedvezőbben látják a cégek.

„A magasabb energia- és alapanyagköltségeket tavaly még be tudták építeni a vállalatok az eladási árakba, idén azonban már kérdéses, hogy ez mennyire lesz megvalósítható. A lakossági reálbérek csökkenése ugyanis a kiskereskedelmi eladások visszaesését vonja maga után, a következő negyedévekben ezért akár még tovább süllyedhet a bevétel-változás tervezett mértéke” – tette hozzá a szakember.

Hol a profit?

A profitot tekintve még ennél is pesszimistábbak a becslések. „A profitvárakozások már 5. negyedéve csökkenő pályán vannak, a cégek jelenleg 4,9 százalékos eredménycsökkenést várnak idén, ami negatív rekord az index eddigi történetében. Itt is megfigyelhető, hogy minél nagyobb a cég, annál nagyobb mértékű visszaesést vár: a 2-3,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várják a legkisebb (-2,9 százalék), míg a 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű vállalatok a legnagyobb mértékű csökkenést (-8 százalék). A 10 milliárd forint feletti éves árbevételű cégek 6,9 százalékos profitcsökkenést valószínűsítenek a következő 12 hónapban. Szektorok közül a kereskedelmi és ipari vállalatok nagyobb mértékű (-6 százalék és -5 százalék), a szolgáltató cégek ennél valamelyest alacsonyabb (-3 százalék) visszaesést valószínűsítenek az idei nyereségre vonatkozóan” – mondta a szakértő.

Elfogynak a beruházások

Az alacsonyabb pénzügyi eredmények a tervezett beruházásokban is visszaköszönnek: 50 százalékról 37 százalékra zuhant a fejlesztéseket tervező cégek arány, ami nem meglepő, hiszen alacsonyabb bevételből kevesebben tudnak beruházásokat finanszírozni. A célokat tekintve erősen, 32 százalékról 22 százalékra visszaesett a technológiai fejlesztésben gondolkodó cégek aránya, de kapacitásbővítést is az eddigiekhez (15-20százalék) képest kevesebben terveznek idén (13 százalék).

„A beruházások fellendüléséhez az Eximbank által indított – és a kormányzati bejelentés szerint további 300 milliárd forinttal kibővített –, a K&H-nál is elérhető Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram nyújthat segítséget. A kedvezményes, fix kamatozású konstrukciók kifejezetten gépek, berendezések vásárlásához vagy zöld beruházásokhoz igényelhetők. A program keretében biztosított kedvezményes forgóeszközhitellel a beruházások beindításához szükséges forgóeszközigény finanszírozása is megoldható, a piaci kamatoknál jóval kedvezőbb áron. A kkv-knak pedig a Széchenyi Kártya Program MAX+ hitelprogram konstrukciói segíthetnek, amelynek keretében folyószámla- és likviditási hitelek mellett, kedvező fix kamatozású beruházási hitelek is igényelhetők a K&H-nál” – hívta fel a figyelmet Rajna Gábor.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 22., 15:10
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. egyik kiemelt projektje az ún. nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére alkalmas, felszíni tároló létesítése a közeljövőben. Ezek a hulladékok ugyan rövid ideig sugároznak, megfelelő elhelyezésük mégis nagy körültekintést igényel.