Kedvezően ítélik meg a kkv-k a kormány gazdaságpolitikáját

2021. 04. 12., 16:00

A harmadik hullám okozta kihívások ellenére tovább javultak a hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásai, derült ki a K&H kkv bizalmi index első negyedéves kutatásából.

A cégek éledező optimizmusát igazolja, hogy az index az előző időszakhoz képest 9 pontról 14 pontra ugrott, mely erőteljesen közelít a járványt megelőző időszakban mért értékekhez. Ez többek között annak tudható be, hogy a kkv-k pozitívan ítélik meg a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit, valamint több európai uniós forrásra számítanak.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére is tovább javultak a hazai kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásai a K&H kkv bizalmi index kutatásának legfrissebb, idei első negyedéves eredményei alapján. Az index 5 ponttal emelkedett, így jelenleg 14 ponton áll, mely közelít a járvány kitörése előtti, 2019-es 15-17-es értékekhez. „Fontos kiemelni, hogy a felmérés a 2021. március 8-án bejelentett, eredetileg kéthetes szigorítások ideje alatt készült, tehát a válaszadók részben a korlátozások hatásait mérlegelve értékelték kilátásaikat. Az index emelkedésének hátterében többek között az áll, hogy a gazdaságpolitika megítélése számottevően javult, emellett az európai uniós forrásokra vonatkozó várakozások is igencsak kedvezőek” – ismertette az eredményeket Kökény Roland, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Az ágazatok közül a szolgáltatási és az ipari szektor jövőképe javult jelentősen az előző negyedévhez képest, előbbi esetében 6-ról 15 pontra, utóbbinál pedig 11-ről 18 pontra emelkedett az index. Valószínűsíthető, hogy az ipari cégek optimizmusa a beruházások növekedésének, valamint a népszerű lakásfelújítási, államilag támogatott programok generálta építőipari fellendülésnek köszönhető, míg a szolgáltató szektor a gazdasági nyitásban bízik. A mezőgazdasági cégek hangulata ezzel szemben jelentősen romlott, bár még így is 16 ponton áll. A kereskedelmi szektor tekinthető a legkevésbé derűlátónak (5 pont), vélhetően a felmérés idején már folyamatban lévő, nyitva tartást korlátozó intézkedések miatt.

Cégméret tekintetében a 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű középvállalkozások bizonyulnak a legellenállóbbnak: méretükből adódóan ugyanis a válság őket sújthatta legkevésbé. Ezzel összhangban, a kiugróan magas 35 pontos várakozással ők a legoptimistábbak is, miközben a mikrovállalkozások és kisvállalkozások várakozásai 9, illetve 15 ponton állnak.

Kedvezően ítélik meg a kkv-k a kormány gazdaságpolitikáját

A gazdaságpolitikai részindex az előző időszakhoz képest 10 pontot emelkedett így elmondható, hogy a kkv szektor összességében jól fogadta a koronavírus-járvány következtében meghozott gazdasági lépéseket. „A válaszadók nagy része szerint (42 százalék) a vállalkozásokat érintő gazdaságvédelmi intézkedések vállalkozásbarátnak tekinthetők, 17 százalékuk viszont nem tartja megfelelőnek vagy elegendőnek ezeket. Az összességében kedvező megítélés többek között annak tudható be, hogy számos, nehéz helyzetben lévő vállalkozást támogató program indult, gondoljunk például a bértámogatásokra, a törlesztési moratóriumra vagy a február elején bejelentett, kamatmentes, késleltetett törlesztésű hitelre, amelyet kisvállalkozások igényelhetnek. Emellett a hosszabb távú intézkedések, úgymint a vidékfejlesztési program és lakásfelújítási támogatás is pozitív hatást gyakorolhatott a cégek egy jelentős részére” – tette hozzá Kökény Roland.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS