KAVOSZ: eddig 210 milliárd forintot igényeltek a vállalkozások a Széchenyi Kártya krízis termékeiből

2020. 07. 15., 17:20

A Széchenyi Kártya program válsághelyzetre kidolgozott új termékeinek indulása óta, 2020 május 15-étől eddig több mint 210 milliárd forint államilag támogatott hitel felvételére fogadtak be mintegy 7500 kérelmet, ebből több mint 1800 ügylet keretében 34 milliárd forintra már szerződést is kötöttek a bankok – mondta Krisán László, a programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerdán, háttérbeszélgetésen Budapesten.

Krisán László (a fotón) felidézte, hogy a vállalkozásokat segítő hitelprogramokon belül a kis- és középvállalkozások finanszírozására fókuszáló Széchenyi Kártya programot a vállalkozói visszajelzések alapján a válság kezelésére alakították át az európai uniós szabályok enyhülésének figyelembe vételével. Hangsúlyozta, a Széchenyi Kártya program új termékei mutatják, hogy a KAVOSZ tulajdonosai, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elkötelezett a hitelesen működő vállalkozások mellett.

A program elemei

  • Széchenyi Folyószámlahitel „Klasszik”: szabad felhasználású folyószámlahitel (jelenleg csak fennálló hitelkeret felülvizsgálata és meghosszabbítása lehetséges)
  • Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel: forgóeszközhitel munkabér megelőlegezésre, személyi jellegű ráfordításokra, illetve bármely egyéb személyi jellegű kifizetésekre, juttatásokra
  • Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz: szabad felhasználású folyószámlahitel; önállóan a mikro- és kisvállalkozásoknak (1–49 fő foglalkoztatott), illetve középvállalkozásoknak (50–250 fő foglalkoztatott) Széchenyi Munkahelymegtartó Hitellel kombináltan, 1:1 arányban
  • Széchenyi Likviditási Hitel: szabad felhasználású forgóeszközhitel (számla nélküli finanszírozással, akár hitelkiváltásra is)
  • Széchenyi Beruházási Hitel Plusz: beruházási hitel ingatlan beruházásra (kivéve lakó-és üdülő ingatlan), tárgyi eszköz beszerzésre, üzletrész vásárlásra (generációváltás elősegítése), piaci árazású beruházási hitel kiváltására, átmeneti jogcímen tehergépjármű vásárlásra is
  • Agrár Széchenyi Kártya/Agrár Széchenyi Kártya Plusz: szabad felhasználású folyószámlahitel, likviditás biztosítására agrárvállalkozások részére

Krisán László felhívta a figyelmet arra, hogy a Széchenyi Kártya Program új termékei közül a beruházási hitel új elemekkel bővült, egyebek közt lehetőséget adnak meglévő hitelek kiváltására, üzletrészvásárlásra, köztük a generációváltság segítő átalakulás finanszírozására.

Portfolió-adatok

Kiemelte, hogy a legkelendőbb az Agrár Széchenyi Kártya Plusz termék, amely az eddig befogadott kérelmek több mint 50 százalékát teszi ki, összegben pedig 36,02 százalékot képvisel. Az új konstrukcióként kidolgozott Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel a beadott kérelmek 2,43 százalékát, összegben pedig 3,17 százalékát jelenti.

Az új termékportfólióban a kártyák 84 százalékát vidéki, 16 százalékát fővárosi cégek igényelték, megyéket tekintve pedig Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád jár az élen – mutatott rá Krisán László.

A KAVOSZ vezérigazgatója elmondta, hogy a Széchenyi Kártya Program új termékeivel felvett átlagos hitelérték 28 millió forintra emelkedett a válság előtti 13–14 millió forinttal szemben, a beruházásinál eléri a 74 millió forintot is. A legkisebb igényelt összeg 500 ezer, és a legnagyobb 930 millió forint volt.

A KAVOSZ adatai szerint a Széchenyi Kártya Program új termékeit igénylő vállalkozások több mint 42 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, a befogadott ügyletek 83,76 százalékát mikrovállalkozások, 14,46 százalékát kisvállalkozások, 1,78 százalékát középvállalkozások adták be.

Részletes adatok

A befogadott ügyletek darabszáma és hitelösszege

Befogadott ügyletek megyénként

Átlagos hitelösszegek (forint)

Befogadott ügyletek nemzetgazdasági áganként

Parragh László: csődhullámoktól lehet tartani

Újságírói kérdésre válaszolva Parragh László, a Kavosz igazgatósági elnöke elmondta, láthatóan a vállalkozások törekednek a koronavírus okozta válság túlélésre, ugyanakkor nagy a különbség abban, hogy a vállalatok vezetői mennyire bíznak a jövőben. Világosan kell látni, hogy a cégek kilábalásához keresletorientált piacra van szükség, a belföldi kereslet csúcsra van pörgetve, a külpiac viszont változó.

Parragh László szerint félő a csődhullámok beindulása, a körbetartozás, lánctartozás erősödése, és még nem lehet biztosan megmondani az idei éves gazdasági visszaesés mértékét.

A cégek helyzetével kapcsolatosan biztatónak nevezte, hogy a vállalkozások jelentős része nem élt a hiteltörlesztési moratórium lehetőségével. Felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nagy a látencia a cégek körül, amin az adatbázisok összekapcsolása enyhíthetne.

Tolnay Tibor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke szerint is a vírus miatti bizonytalansági tényezők miatt nehéz megjósolni a magyar gazdaság idei visszaesésének mértékét.

MTI/Üzletem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 12., 11:20
Mennyit ér egy cég, amelynek nincs tőzsdei árfolyama? Számít-e, hogy valaki irányítja a vállalkozást, vagy csak kisebbségi tulajdonos? És melyik pillanatban mennyit ér a vagyon? A kérdéseket Zsombéki András, a BDO cégértékelési üzletágának vezetője veszi sorra.
2026. 10. 12., 09:10
Szakálligazításra érkeztek a NAV revizorai és több súlyos szabálytalanságot is feltártak a baranyai barber shopokban. Volt, aki nem adott nyugtát, más adószám nélkül működött, egy vállalkozónak pedig már egy éve törölték az adószámát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS