Karanténszokásokból új életforma

2021. 01. 06., 15:00

A Samsung, több mint 10 ezer felhasználó megkérdezésével végzett európai felmérése bemutatja a koronavírus-járvány és a karanténintézkedések felhasználók értékrendjére gyakorolt hatásait. A legtöbben sokkal jobban értékelik a személyes teret, az otthonaikat, az életmódjuk pedig hosszú távon is átalakul.

A Decentralizált életmód: karanténszokásokból új életforma című tanulmányban a Samsung azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a technológia átalakuló szerepe és az otthoni munkavégzés a felhasználók személyes kapcsolatait, a közösségek életét és az otthoni szokásokat Európában. A 2021-es év elején úgy tűnik, számos, lezárásokhoz köthető szokás a felhasználók életének része maradhat, nem csak a pandémia idején, de hosszabb távon is. 

Az otthon, mint az egyén kiterjesztése: Az otthon új pszichológiai szerepe

Az IPSOS MORI által, több mint 10 ezer fő megkérdezésével készített felmérés alapján az elmúlt év nehézségei sokakban megerősítették a biztonságos, otthoni környezethez fűződő köteléket.

Az európai válaszadók 39 százaléka ma már sokkal inkább az önkifejezés helyszíneként tekint az otthonára, 37 százalék számára fontosabb a lakása megjelenése, mint a járvány előtt. Sokaknak alapvetően megváltozott az, hogyan tekintenek a lakásukra és hogyan ültetik át a saját személyiségüket, társadalmi státuszukat és személyes értékeiket az otthonukba.

Annak ellenére, hogy a legtöbben minden eddiginél több időt töltöttek otthon, a megkérdezettek nem unják még a négy falat, sőt, igazán ráhangolódtak az otthonmaradásra. Közel kétharmaduk (64 százalék) számára a lakás valódi „biztonságos hely” lett a járvány kitörése óta. Ez a trend még erősebben megfigyelhető az olyan országokban, mint például Spanyolország (75 százalék), ahol a korlátozások az első hullám alatt szigorúbbak voltak és tovább is tartottak. 

Az otthon jelentésének megváltozása a kutatásban résztvevők vásárlási szokásaira is hatással volt. Az európaiak harmada (33 százalék) számára fontosabb lett az olyan kiegészítők vagy bútorok megvásárlása, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi vagy mentális jólétükhöz. A válaszadók 37 százaléka szerint pedig fontosabb lett az olyan tárgyak megvásárlása, amelyek kényelmesebbé teszik az otthon töltött időt.

Vajon az önmegvalósításhoz már kevésbé tartoznak hozzá a társasági programok, és státusszimbólum alatt sem a dizájner táskára gondolnak a legtöbben? A megkérdezettek spórolt pénzüket tízszer nagyobb valószínűséggel költenék a megadott lehetőségek közül új technológiákra vagy otthoni okoseszközökre (38 százalék), mint dizájner ruhadarabokra (4 százalék) vagy kiegészítőkre (3 százalék). Az adatok alapján megfigyelhető az „otthoni elegancia” megjelenése is, sokan egyre nagyobb arányban keresnek luxuskiegészítőket otthonaikba.

„A videóhívások és az online közösségi élet korában, ugyan csak virtuálisan, de minden eddiginél több embert hívunk meg a lakásunkba. Nem meglepő, hogy a felhasználók másképp viszonyulnak az otthonaikhoz és szeretnék kifejezni a személyiségüket annak berendezésével. A technológia kiemelten fontos szerepet játszhat ebben, így a legtöbben inkább erre költenének, mint egyedi ékszerekre vagy ruhákramondta el Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője.– Az olyan személyre szabható termékek is egyre népszerűbbek, mint például a vezeték nélküli fülhallgatók vagy okoshangszórók. Ezek jobban illeszkednek a felhasználók otthonaiba, a funkció mellett pedig kényelmet és örömöt csempésznek a különféle életterekbe.”

Evés, alvás, (edzés)munka, ismétlés: a karantén rituálék velünk maradnak

Nem kizárólag az emberek otthonukhoz való viszonya változott meg, hanem az is, ahogyan az idejüket töltik ott. Az európaiak 41 százaléka olyan tevékenységeket végez otthon, amelyeket ezelőtt sosem próbált volna ki.

Úgy tűnik, hogy a világjárvány idején kialakított új hobbik és szokások közül sok velünk maradhat hosszabb távon is. Azok közül, akik új tevékenységeket próbáltak ki a lezárások során, tízből nyolcan (78 százalék) továbbra is szeretnének otthon főzni, 74 százalékuk folytatná az olyan új hobbikat, mint a festés vagy a kertészkedés, kétharmaduk (66 százalék) szeretné tovább korszerűsíteni a lakását és 60 százalék jövő ilyekor is szeretne még online/otthoni edzéseket, még akkor is, ha minden utazási és távolságtartási korlátozást feloldanak.

A főzés iránti lelkesedés ismét visszahelyezte a konyhát az otthonok középpontjába. A válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) számára fontos a korszerű konyhai felszerelés, a következő 12 hónapban pedig az európaiak több mint fele (52 százalék) vásárolna új háztartási készüléket. Erre utalhat az is, hogy a nagyobb méretű Samsung hűtőszekrények eladásai 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest.

A testmozgás vonatkozásában a viselhető eszközök játszanak egyre fontosabb szerepet az aktivitás nyomon követésében. Az európaiak több mint egyharmada (34 százalék) állítja, hogy várhatóan a következő 12 hónapban vásárol egészségügyi vagy fitnesz készüléket, a Samsung aktivitásmérőinek használata pedig 17 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

„A technológia régóta szerepet játszik az egészséges életmód fenntartásában. Idén azonban hatalmas növekedést tapasztaltunk az online edzés, az otthoni edzőfelszerelések, valamint a fitnesz kiegészítők iránti keresletben tette hozzá Benjamin Braun.– A lakásunkban általánossá váltak azok a tevékenységek, amelyekre hagyományosan a szabadban, edzőtermekben vagy sportklubokban került volna sor. Lenyűgöző, hogy ez korántsem egy átmeneti változás, az online edzések velünk maradnak, ami azt jelenti, hogy tovább erősödik a technológiába fektetett bizalom is.”

A virtuális felemelkedése: Miért maradnak velünk a videóhívások?

Az online felületekre való átállás a felhasználók széles körét érintő tendencia. Ahogy azt a Samsung felmérése is mutatja, a technológia lehetővé tette, hogy az egyes csoportok online újrateremthessék a lezárás előtti társas kapcsolataikat.

Európa-szerte a 25-34 éves korosztály, valamint a szülők csaknem kétharmada (64 százalék) érzi úgy, hogy a technológia megkönnyítette számukra a barátokkal és családjukkal való értékes kapcsolatok fenntartását, majdnem minden harmadik 35 éven aluli (31 százalék) szerint pedig a technológia lehetővé tette számára, hogy a járvány alatt is randizzon. Mindez azt jelenti, hogy a virtuális kapcsolatokra korántsem hideg, barátságtalan szokásként gondolnak, hanem egy olyan lehetőségként, amely fontos szerepet játszik a kapcsolatok megőrzésében és a családok összetartásában.

A személyes kapcsolattartás talán örökre megváltozhatott, egy, a szükséghelyzetben született szokásnak köszönhetően. Egyelőre semmi nem utal arra, hogy ez a szokás eltűnne az életünkből. A világjárvány idején videohívást kezdeményező európaiak 50 százaléka a jövőben is szeretné folytatni ezt szokást, akkor is, ha már az összes lezárást és korlátozást feloldottak.

Talán az online társasági életnek, vagy „virtualizálásnak”, köszönhetően a világjárvány kezdete óta tízből majdnem három (29 százalék) videóhíváshoz nagy képernyős eszközöket használnak. A lehetőség, hogy virtuálisan is részt vehetnek egy eseményen, sokak számára növelheti a részvétel valószínűségét, legyen szó barátai összejövetelekről (53 százalék), születésnapokról (50 százalék) vagy munkahelyi eseményekről (41 százalék). A megkérdezettek ilyen esetekben akkor is megfontolnák a virtuális részvételt, ha személyesen semmikép sem mennének el.

„Természetesen a technológia segít az embereknek a kapcsolattartásban, ez mindig is így volt. Ami igazán érdekes, hogy az emberek túlnyomó többsége korántsem egy gyengébb alternatívaként tekint az online térre a személyes összejövetelekhez képestmondtaBenjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – A felhasználók szerint a technológia segített nekik a kapcsolatok fenntartásában. Ez megerősít minket abban az elkötelezettségben, hogy továbbra is olyan termékeket hozzunk létre, amelyek megkönnyítik az életet, összekötik a felhasználókat szeretteikkel, és segíti őket, hogy azt tehessék, amit korábban nem tehettek.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS