Bár a képzés-fejlesztés területét idén sem a hurráoptimizmus jellemzi, nincs ok a kétségbeesésre; a terület folyamatainak erősödése, struktúráltabbá válása várható. 2022-höz képest a cégek számos új kihívással állnak szemben, ennek megfelelően a képzések és fejlesztések fókusza is máshová kerül – állapítja meg kutatásában az [eureka] Consulting & Games.
Az [eureka] Consulting & Games csapata 2022-ben indította útjára Képzés-Fejlesztési Körkép kutatását, amiben 115 hazai cég terveit és jógyakorlatait összegezték. Idén megismételték a felmérést, hogy lássák, milyen változásokat hoztak az utóbbi időszak kihívásai ezen a területen. Tavalyhoz képest a legnagyobb eltolódás a képzések témaköreiben és a képzések kiszervezési hajlandóságában mutatkozik meg.
A tavalyi felmérés készítésekor a koronavírus-járvány után lábadozott minden vállalt, s most, alig egy évvel később egy új, talán még turbulensebb gazdasági környezetben igyekszik mindenki talpon maradni és a lehető legtöbbet megtenni kollégáiért és a cégért. Ebben a helyzetben a cégek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a csapatok eredményes együttműködésére, a változás kezelésének eszközeire, valamint a kulcsemberek fejlesztésére.
A kutatásban résztvevő vállalkozások több mint 71 százaléka esetében a vezetők fejlesztésén van a legnagyobb hangsúly, azonban ezzel egyidőben megfigyelhető, hogy minél nagyobb egy szervezet, annál inkább eltolódik a fókusz az egyéni fejlesztésről a csoportos fejlesztés felé.
Ezek az igények magukkal hozzák a fejlesztések középpontjában álló témák rangsorolásának változását is. A korábbi években sláger témának számító kommunikáció helyét átvette a vezetők képzése, a vezetői készségek fejlesztése – ami a válaszadók kétharmada számára kiemelt fontosságú, valamint a csapaton belüli együttműködés fejlesztésének igénye, ami a válaszadók felénél élvez idén prioritást.
A nagyvállalatok költésszintje a tavalyi bázisérték 80 százalékára esett vissza, azonban nem ez az egyetlen változás a képzés-fejlesztések szervezése területén. Egyre több cég különít el arra erőforrásokat, hogy bizonyos képzéseket a vállaltba integrált munkatársak segítségével, külső partner bevonása nélkül oldjon meg. A külső partnerek felé pedig egyre hangosabban fogalmazódik meg az igény, hogy a „dobozos” termékek helyett az ügyfél egyedi helyzetére és igényeire szabott megoldással álljon elő.
A szervezetfejlesztési projektekben kiemelten igaz, hogy ami az egyik cégnek beválik, a másiknak nem feltétlenül. Számos olyan tényezőt kell ugyanis figyelembe venni a fejlesztési stratégiák tervezésénél, melyek az adott cég sajátosságai, a szervezeti kultúrájának részei. Éppen ezért nem mond ellent egymásnak a Képzés-Fejlesztési Körkép két állítása: miszerint a tanácsadó partnerek kiválasztásánál a referencia az előszámú tényező, mégis rendszeresen néznek szét a piacon a megrendelők új partnerek iránt.
A változatosság realizálható előny: a szemléletmódok sokfélesége jobb döntésekhez és hatékonyabb problémamegoldáshoz vezet. Úgy látszik, ezt az összefüggést a képzés-fejlesztésért felelős vállalati szakemberek nagy része már felismerte.
Dr. Kalmár Péter, az [eureka] Consulting & Games alapítója bizakodó, véleménye szerint ez a kritikus gondolkodás a szolgáltatókkal szemben csak arra fejlődésre, az egymástól való tanulásra ösztökéli a szektort.
„Természetesen látszik az eredményeken, hogy a vállalkozások jelentős része, több mint harmada úgy véli, idén a képzés-fejlesztés hátrébb szorul a szervezeti prioritások között, többen prognosztizálnak büdzsécsökkentést, a képzések számának csökkenését is. Mégis ott van az az 50 százalék, akik ebben a helyzetben is inkább előretekintenek, és a fejlődésben látják a kihívásokra adott választ. Nagyon érdekes volt látni, hogyan változtak egy év alatt azok a témakörök, amikre a fejlesztés fókuszát helyezik a vállalkozások, és hogy ezek párhuzamba állíthatók a várható kihívásokkal. Számomra az idei Képzés-Fejlesztési Körkép tanulsága az volt, hogy fejlődni és előre haladni a legjobban együtt, közösen tudunk, a kulcs pedig a tudásmegosztás” – mondja a szakember.
A cégek – bár már mutatnak előre lépéseket ezen a területen – még mindig nem fektetnek túl nagy hangsúlyt az egyes képzés-fejlesztési aktivitások utánkövetésére és visszamérésére. A válaszadók csupán 13,5 százaléka jelezte vissza, hogy a fejlesztési folyamataik során mindent mérnek, jól működő eszközökkel. A többség azonban vagy nem rendelkezik megfelelő eszköztárral, hogy elvégezze ezt a feladatot, vagy fél meglátni azokat a sarokpontokat – a számos siker mellett – amelyek további fejlesztést igényelnek.
Mivel ez nehezen körülhatárolható terület, a válaszadók közel fele (47,1 százalék) a külső fejlesztő partnertől vár megoldást a visszamérések területén.
„Idén új kérdéssel bővítettük a mérések témakörét. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen elvárással van a szervezet/vezetőség a képzés-fejlesztést szervező, ezért a témakörért felelős kolléga iránt. Az első helyen a hasznos tudás jelent meg, míg a második helyen az eredmény. Felmerül tehát a kérdés, hogy a felülről érkező elvárásoknak hogyan lehetne megfelelni, ha nem tudunk számszerűsíteni vagy egyértelmű válaszokat adni a hasznos tudás megszerzésére vonatkozóan. Ezért is nagyon fontos, hogy a fejlesztési programok kialakítása, mérése kapcsán a szolgáltató és a megrendelő között kialakuljon egy párbeszéd” – vélekedik Szopkó Beatrix, az [eureka] Consulting üzletágvezetője.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.