Június közepén megszűnhet a veszélyhelyzet és a különleges jogrendi állapot

2020. 05. 26., 18:10

Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését – jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

Orbán Balázs közölte: a kabinet a hétfői kormányülésén döntött arról, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyet ha a képviselők támogatnak, akkor megszűnik a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és véget ér a különleges jogrendi időszak.

Tájékoztatása szerint a két törvényjavaslat közül az egyik a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény hatályon kívül helyezését és a veszélyhelyzet megszüntetését, a másik pedig az azzal összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza. Terveik szerint erről az Országgyűlés két héten belül hozhat döntést, így a veszélyhelyzet és a különleges jogrendi állapot június közepén megszűnhet - mutatott rá az államtitkár.

A tervezett átmeneti szabályokra térve elmondta: az operatív törzs fennmarad és irányítja a járvány esetleges második hullámára való felkészülést, az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítása július elsejéig tart. Az ingyenes közterületi parkolás és a veszélyhelyzet idején meghozott adókedvezmények határideje szintén július elseje - tette hozzá.

A hiteltörlesztési moratórium december 31-éig hatályban marad, a kórházparancsnoki rendszert megtartják. Az állami foglalkoztatottak – rendőrök, katonák és kormánytisztviselők – külföldi utazási tilalma a törvény hatályba lépésével megszűnik, az érintéssel történő bankkártyás fizetés limitjének 15 ezer forintra emelése megmarad.

Orbán Balázs szólt arról is, hogy az egészségügyi válsághelyzet intézménye „az egészségügyi készenlét fokozása érdekében megerősödik”, a jövőben ez a jogintézmény biztosítja majd a járvány esetleges második hullámára való felkészüléshez szükséges jogi hátteret.

Erről úgy fogalmazott: azt remélik, hogy úgy tudunk a járvány esetleges további szakaszaiban védekezni, hogy nem lesz szükség újabb különleges jogrendi állapot kihirdetésére. Ehhez azonban szükséges, hogy az átmeneti szabályokat a képviselők támogassák.

A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a kormány helyesen járt el, amikor március 11-én elrendelte a veszélyhelyzetet, Magyarország gyorsan lépett és eredményesen zárta a járvány elleni védekezés első szakaszát mind az emberi életek és egészség, mind pedig a gazdaság megóvásának szempontjából.

A járvány elleni védekezés nem szűnt meg – szögezte le Orbán Balázs. Hozzátette: a további védekezéshez szükséges szabályokat a különleges jogrendi felhatalmazás nélkül is meg tudják hozni. Úgy vélte, a védekezés első szakasza a különleges jogrendi állapot nélkül „bizonyosan nem lehetett volna ennyire eredményes”. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 03. 13., 11:05
Az előző évihez képest néhány százalékkal több szerződésváltást regisztráltak az alkuszcégek az idei lakásbiztosítási kampány első tíz napjában. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége az eddigi tapasztalatokra alapozva arra számít, hogy a kampány végéig az ügyfelek 400–450 ezer lakásbiztosítást cserélnek le vagy dolgoztatnak.
2026-03-13 16:35:00
Március 31. az apasági szabadság költségtérítésének egyik visszaigénylési határideje a munkáltatók számára. Ez azonban nem csupán adminisztratív feladatot jelent, hanem jogi, HR és munkavállalói szempontból is számos kérdést vet fel. A legfontosabb tudnivalókat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2026-03-12 12:05:00
A 2026. évi országos hulladékgazdálkodási ellenőrzési terv alapján idén átfogó hatósági vizsgálatokra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyekre a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kötelezettségei vonatkoznak. A Deloitte Magyarország szakértői szerint az ellenőrzések középpontjában a nyilvántartásba vételi, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek teljesítése áll majd.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.
2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS