Júliusi „adócsomag”: megszűnik „öt felesleges adónem” és számos kedvezmény is

„A kormány célja, hogy Magyarországon olyan adórendszer működjön, amely csökkenti a felesleges adminisztratív terheket, erősíti a tisztességes verseny feltételeit, és teljesíti a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt reformokat, ezzel biztosítva Magyarország számára a korábban blokkolt, mintegy 3600 milliárd forintos európai uniós forráshoz való hozzáférést” – olvasható a kormány közleményében. A kabinet ezért benyújtotta az Országgyűlés számára a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogramok és kormányhatározatok végrehajtásához szükséges módosító csomagját.

Teljesen megszűnik öt felesleges adónem
– Megszűnik az önkormányzatok által kivethető külön települési adó. Ezt az adót az ország több mint háromezer települése közül mindössze huszonöt alkalmazta. Ennek oka, hogy az adminisztráció sok esetben többe került, mint amennyi pénz befolyt belőle az önkormányzatok kasszájába.
– Megszűnik az ebrendészeti hozzájárulás, vagyis az ebadó is. Ezt eddig tizenhat településen vetették ki az Orbán-kormány döntése alapján.
– Megszűnik a bevándorlási különadó is, amely adóból az államnak soha nem származott bevétele.
– Kivezetik a szén-dioxid-kvótaadót és a hozzá kapcsolódó tranzakciós díjat, amelyek az uniós joggal ellentétesek. Ezt az adót szándékosan néhány vállalat büntetésére vezette be az előző kormány. Ezzel a tudottan jogellenes döntéssel a korábbi kormány százmilliárdos visszafizetési és kamatfizetési terhet hagyott az országra.

A szennyezők felelőssége
A szén-dioxid-kvótaadó megszüntetése nem jelenti a nagy szennyezők felmentését a felelősség alól, „éppen ezért első lépésként megduplázzuk a levegőterhelési díjat”. Ezzel párhuzamosan a kormány teljeskörűen felméri, kik Magyarország valódi nagy szennyezői, milyen mértékben terhelik felszíni és felszín alatti vizeinket és a talajt. „Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályait fogadjuk el és olyan adószabályokat vezetünk be, amelyek a nagy szennyezőket arra kényszerítik, hogy vigyázzanak nemzeti kincseinkre. Akik ennek ellenére nem csökkentik radikálisan a vízfelhasználásukat vagy a szennyezés mértékét, azon vállalatokat a jelenlegieknél sokkal magasabb díj- és adótételek fogják sújtani” – olvasható a közleményben.

Társasági adókedvezmények
Megszűnnek azok a kedvezmények, amelyek szinte kizárólag a kiváltságos gazdasági szereplők és politikai alapítványok előnyben részesítését szolgálták és nem a magyar gazdaság növekedését támogatták.

Közérdekű vagyonkezelő alapítványok
Megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó indokolatlan adókedvezmények is, így véget ér az a rendszer, amelyben „az ilyen alapítványoknak adott támogatás akár háromszorosát lehetett levonni az adóalapból”.

Bizalmi vagyonkezelők
Az előző hatalom által létrehozott jogszabályi környezetet és az adómentességet kihasználva a leggazdagabbak több ezer milliárd forintot helyeztek el bizalmi vagyonkezelőknél. A kormány emiatt javasolja a kiskapuk bezárását és az adóelkerülési praktikák visszamenőleges vizsgálatát. „Úgy alakítjuk át a bizalmi vagyonkezelés szabályozását, hogy az az eredeti gazdasági célját szolgálja: a magyar családi vállalkozások generációváltásának elősegítését. Ez évente várhatóan több tízmilliárd forint adóbevételt fog generálni a költségvetésnek és ezáltal a magyar embereknek.”
Kármán András pénzügyminiszter Facebook-bejegyzése szerint a változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnak. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna. Nem a BVK-val mint jogintézménnyel van a gond, hanem annak visszaélésszerű adózási alkalmazásával.

Műemléki projektek: megszűnik az adóalap-kedvezmény
Megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye is. „Talán kevesebben tudják, hogy a papíron a műemlékek védelmét elősegíteni hivatott műemléki adóalap-kedvezménnyel is az előző kormány kegyeltjei tömhették a zsebüket. A felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból – örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül. A kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig Tiborcz István volt, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el” – írja Kármán András.