Jó üzlet a „szabadidős tevékenység”?

2023. 05. 25., 12:25

A járvány második évében elindult a visszarendeződés a szabadidős tevékenységet folytató cégek körében, mind a nyereség, mind a saját tőke nemcsak az előző évhez, de a járványt megelőző évekhez képest is növekedett. Ugyanakkor árnyalta és jelenleg is árnyalja a képet a cégszám 8 százalékos, míg a foglalkoztatottak mintegy 9 százalékos csökkenése 2019-hez viszonyítva. A kérdés, hogy a szektor tisztulása vagy szűkülése jellemzi-e a területet.

Hova vigyük a gyereket gyereknapkor? – Sok szülőnek fejfájást okoz a gyereknap, hiszen a legjobbat szeretné adni gyermekének, de hogy mit válasszon az sok esetben lehet gazdasági kérdés is. A gyereknapra költött összegek a kereskedőknél és szolgáltatóknál is kiemelt figyelemmel bírnak. Az élményszerzés egyik módja, ami válasz lehet a feltett kérdésre, a szabadidős tevékenység.

A szabadidős tevékenységet végző cégek jellemzően a TEÁOR 932 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység alatt találhatóak. Ebbe a kategóriába nemcsak a játszóházak tartoznak, hanem ennek köre bővebb, itt található például a vidámpark, a szabadidő-eltöltés jellegű vásárok, bemutatók. A következő tények, megállapítások erre a körre vonatkoznak.

A szektorban működő cégek száma az elmúlt 6 évben 11 százalékkal csökkent. A 2022-es év tűnhet úgy, hogy a szektor magához tért, de az országos cégtrendhez hasonlóan a tavaly évi megugrás inkább technikai, mögötte a járvány miatti moratórium hatása húzódik meg. „Helytállóbb megfogalmazás lenne, a valóságot jobban tükrözi, még ha a száraz adatok nem is ezt mutatják, hogy a szektorban működő cégek száma hat éve folyamatosan csökken” – mondja Alföldi Csaba, az OPTEN Kft. céginformációs szakértője.

Az ágazat 2019-ben realizálta a legtöbb bevételt, és ebben az évben volt a legmagasabb a foglalkoztatotti létszám is, közel 4.800 fővel. A járvány éveiben a folyamatos létszámcsökkenés jellemezte a területet, azonban 2022-ben fordult a kocka és mintegy 5 százalékos növekedés valósult meg. Ugyan a 2022-es gazdasági adatok még nem állnak rendelkezésre, de biztató, hogy a cégszámok csökkenése mellett a foglalkoztatottság nőtt, és valószínűsíthető, hogy 2022-ben az árbevétel növekedése következett be.

A járvány első éve – a „hermetikus” lezárások miatt – a felfutó szektort „szíven szúrta”, a terület árbevétele mintegy megfeleződött. Ez még inkább sokkoló lehetett annak tükrében, hogy 2019 kimagasló év volt, 2018-hoz képest 41 százalékkal nőtt az árbevétel. A 2021. évi árbevétel biztató képet mutat, az öt éves intervallumban a második legjobb éve volt a szektornak. Az, hogy mennyire bírja az ágazat a megpróbáltatásokat, jól jellemzik az eladósodottsági adatok. Az eladósodottság szintje a vizsgált években – ahol gazdasági adatok rendelkezésre állnak – egy szűk sávban (62-64 százalék) mozgott, ami a nagy árbevétel zuhanás ellenére sem ugrott meg igazán. Folyamatos eszköznövekedés jellemezte a területet – 2021-re 17 százalékos –, de szembetűnő, hogy az eladósodottság alapvetően stagnált, ami alapján feltételezhető, hogy tartalékolás is megjelent a szektorban. A takarékosabb üzemmód is rajtakapható, míg 2021 előtt 10 százalék alatti volt minden évben az árbevétel arányos adózott eredmény, addig 2021-ben megközelítette a 14 százalékot, ami a költségösszetevők racionálisabb használatát mutatja.

„A számok tükrében nem lehet okunk hurrá optimizmusra, de mind a gyerekek, mind a szülők megnyugtatására elmondható, hogy a játszóházak és az egyéb szabadidős tevékenységek nem fognak eltűnni, jelen lesznek az életünkben. Az infláció miatti reálbér csökkenés, ami a keresletnek szabhat korlátot, és egyben a kínálatot drágítja ma, 2023-ban jelentős hatást gyakorol erre a szektorra, de bízzunk benne, hogy a jövőben nem úri mulatság lesz a szabadidős tevékenység Magyarországon, hanem sokak számára továbbra is elérhető” – mondja Alföldi Csaba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS