1988 óta március hatodika az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, melynek célja a tudatos, megfontolt energiafelhasználás megvalósítása. Hazánkban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ingatlanok energetikai korszerűsítésére, ráadásul egy kormányzati intézkedés értelmében idéntől már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely közel nulla energiaigényű. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint az emberek próbálják az új technológiákkal nullára csökkenteni a rezsijüket, ezzel azonban meg is elégednek, a visszatéríthető plusz pénzt az esetek 80 százalékában bent hagyják az energiaszolgáltatóknál.
Az energiahatékonyság az egyik legegyszerűbb és leginkább költséghatékony módja az energiafogyasztás csökkentésére és a megtakarítások növelésére a lakossági, kereskedelmi és ipari ágazatban.
A tapasztalatok szerint már nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is egyre többen odafigyelnek arra, hogy lakásuk korszerű nyílászárókkal, megfelelő szigeteléssel és modern fűtéstechnikai berendezésekkel legyen felszerelve, de nő a napkollektort és napelemet használók aránya is. Többek közt ennek fontosságára hívják fel a figyelmet a szakemberek március hatodikán, az Energiahatékonyság Nemzetközi Napján.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, az elmúlt évek trendje folytatódik, a koronavírus-járvány ellenére várhatóan idén is tovább javul a magyar ingatlanok energiahatékonysága. Ennek egyik legfőbb hajtóereje lesz, hogy egy kormányrendelet értelmében idén minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani, vagy csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.
Már nem álom a nullás rezsi
A szakember úgy fogalmazott, az elmúlt évtizedben a potenciális vásárlók nagyobb figyelmet fordítanak arra az ingatlanpiacon, hogy milyen típusú lakást néznek, ennek hátterében pedig a legtöbbször az áll, hogy nullára szeretnék csökkenteni a rezsijüket, ez szerepel a távlati céljaik között is.
Ebbe a tendenciába illik bele, hogy a passzívházakat kezdik felváltani az aktívházak a piacon.
„A passzívházakat kis túlzással a gyertya fényével is fel lehet fűteni, ugyanakkor a szellőztetése egyáltalán nem megoldott. Ezzel szemben az aktívházak olyan okos rendszerekkel vannak felszerelve, melyek ugyanolyan jó hőszigetelést biztosítanak, az irodaházakból ismert légcserélő pedig folyamatosan biztosítja a térben a friss levegőt. Ez egy nagyjából 500 ezer forintos beruházás mindennel együtt, de két év alatt vissza is hozza az árát” – nyilatkozta Gadanecz Zoltán az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja alkalmából.
Emlékeztetett, hogy folyamatosan emelkedik a napelemek és a napkollektorok száma is Magyarországon. Előbbi lényege, hogy előmelegíti a vizet, amit aztán kevesebb energiával kell felfűteni, utóbbival pedig komplett ingatlanok energiaszükségletét ki lehet elégíteni. Ugyanakkor hamarosan egy lényeges változás lép majd életbe.
„Jelenleg a háztartási napelemes rendszerek tulajdonosai és az illetékes áramhálózati cég évente egyszer számol el egymás felé úgynevezett szaldó elszámolással, de ez 2024-től megszűnik, és a bruttó elszámolás váltja fel. Ennek értelmében amennyi pillanatnyi fölösleget termel majd egy háztartási erőmű, azt is köteles lesz átvenni a hálózati cég, ami jóval kevésbé lesz már kifizetődő” – magyarázta a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa.
Végezetül megjegyezte azt is, hiába termel sok családnak pénzt a saját ingatlana, 80 százalékban erre egyáltalán nem tartanak igényt. A tulajdonosok megelégednek azzal, hogy nincs rezsijük, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy a visszatéríthető pénzt igényeljék az energiaszolgáltatóknál.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”