Itt az MKIK „offenzív” kríziscsomagja

Az MKIK második „Kríziscsomagja” az alábbi azonnali intézkedésekre terjed ki:

• Nemzeti Válságkezelési Alap felállítása
• Munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése
• Életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása
• Szolidaritási, közjót biztosító intézkedések

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásáról biztosítja a Kormányzatot a jelenlegi társadalmi és gazdasági váláság megoldásában is” – szögezi le nyílt levelében Parragh László (képünkön), a testület elnöke.

A kamara részletes javaslatait változtatás nélkül közöljük:

AZONNALI INTÉZKEDÉSEK (2020. március – a korlátozások végéig)

Munkahelymegtartás biztosítása és a kialakult munkanélküliség azonnali kezelése

1. Vissza nem térítendő állami támogatás bevezetése, ami a dolgozóktól levont járulékok be nem fizetése által valósulhat meg, az alábbi struktúrában: A munkáltató levon a munkavállalóktól legalább 15% szja-t, amely összeget a munkáltató támogatásként visszatarthatná. Természetesen eltérő arány is elképzelhető, pl. az egészségbiztosítási járulék – 7% - munkaerő-piaci járulék – 1,5% is visszatartható lehetne. Ha egy munkáltató minden járulékot levon a dolgozótól, akkor az 33,5%-ot jelent. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy mindez megvalósítható lehet egy három szereplős modell alkalmazásával is, azaz az állam, a munkáltató és munkavállaló együttes részvételével. Meglátásunk szerint valamennyi érintettnek együttesen ki kell vennie a teherviselésben a részét.
2. Az állam kölcsönt nyújthatna a kifizetett bér arányában és ennek a visszafizetési határideje lehetne 2021 és/vagy 2022. Korábban volt már hasonló támogatás az adórendszeren keresztül biztosított ún. fejlesztési adóhitel, így a kölcsön folyósításának és visszafizetésének gyakorlatában már van tapasztalat. (Állami garancia mellett nyújtandó bértámogató kölcsön). Természetesen ebben az esetben is javasoljuk a differenciálás módszerének alkalmazását – a tömeges eladósodásból adódóan.
3. A szociális hozzájárulási adó időleges elengedése segítséget nyújtott az érintett ágazatoknak. Az eltérő adózási lehetőségek miatt azonban vannak, akik ebből a kedvezményből kiestek. A KIVA–t választó adóalanyok nem fizetnek Szociális hozzájárulási adót, hiszen a KIVA azt kiváltja. Javasoljuk egy negyedévre – hasonló időtartamra, mint a Szociális hozzájárulási adó esetében – a KIVA kulcs mérséklését 12%-ról 9%-ra ezekben az ágazatokban.
4. Adóelőleg fizetési kötelezettség felfüggesztése az éves adóknál (társasági adó, KIVA).
5. Igény esetén, lehetőséget kell biztosítani az éves adóbevallások (társasági adó, KIVA, Robin Hood adó, innováció járulék, helyi iparűzési adó) és az éves beszámoló beadási határidejének eltolása vészhelyzet végét követő 60. napig.
6. Szocho kedvezmény minden vállalkozásnak, munkavállalónként 50 ezer Ft-ig, de legfeljebb vállalkozásonként 12,5 millió Ft-ig, kizárólag tovább foglalkoztatottakra és nem a 04. 01. utáni új belépőkre. A fenti kedvezmény annyi szűkítéssel, hogy csak meghatározott ágazatokban és csak a fizikai munkavállalók után lehet igénybe venni.
7. A munkavállaló közvetlenül is támogatható, ha megállapodást köt a munkáltatóval, hogy kiveszi az időarányos szabadságát és azt követően a bérének meghatározott részének biztosítása mellett otthon marad. Pl. ez az arány lehetne 60%-os bér, amihez az állam 20% -os kiegészítést biztosít, a dolgozó 20%-os jövedelemcsökkenést visel el. Felmerülhet, hogy a támogatást „alanyi jogon” közvetlenül is kaphatnák a dolgozók a Magyar Államkincstártól. Mindez a költségvetésre kevesebb terhet ró, mint a „tisztán” munkanélküli ellátás. Rövid távon ez a leghatékonyabb módszer annak elérésére is, hogy az emberek otthon maradjanak, hosszabb távon pedig bizonyos rugalmassága lenne a pénzigényt tekintve és a helyzet javulásával fokozatosan szűnne meg.
8. A szürke-, feketegazdaságban működő munkavállalók jelenlegi látens munkanélküliségét lehetőségként is meg lehet ragadni, amennyiben ezek a területek célzott támogatást kapnak, akkor bizonyos határok között beterelhetővé válnak a „fehér” gazdaságba (pl. új közmunka programokba való átterelés). Ezért tartjuk fontosnak a szürke-feketegazdasági alapokkal rendelkező vállalkozások „mentésére” irányuló intézkedéseket.

Életképes hazai vállalkozói kör kiemelt támogatása

1. Az állam lakossági beruházások elősegítésével is tudna keresletet generálni. Erre konkrét példa lehetne az „Otthon melege program”. Ha ezt újra indítanák, esetlegesen módosított tartalommal, kizárólagosan magyar termékek vonatkozásában az augusztusra, szeptemberre már tudna előre tervezhető keresletet élénkíteni.
2. Az iparágakat és a termelő vállalatokat nem egyformán érinti a válság, ezért a támogatásuk sem lehet egységes! Fel kell mérni melyik iparág és vállalat fog előreláthatóan növekedni és melyik nem, utóbbiaknál azt is figyelembe venni, hogy saját hibáján kívül, átmeneti nehézségekkel rendelkezik-e, amelyek a válság elmúltával nagyrészt megszűnnek, vagy inkább saját belső gyengeségeiből fakadnak a problémái. Ezek között is prioritást felállítani a GDP-hez, a foglalkoztatottsághoz, az exporthoz és az innovációhoz való hozzájárulásuk alapján. Szükséges áttekinteni, hogy az iparágak és vállalatok között melyek azok, amelyek képesek digitális transzformációt végrehajtani, s ehhez adni támogatást. Véleményünk szerint előnybe kell részesíteni a magyar közép és kisvállalatokat. Az innovációs húzóhatás segíteni fogja a piacon maradásukat. A cégdiagnózisban a kamarai hálózat aktívan részt tudni venni.
3. Megfontolásra javasoljuk bizonyos alvó, és egyéb tartósan veszteséges vállalkozások krízishelyzetben történő mellőzését, támogatási körből való kihagyásukat (pl. 3 év után, ha nincs árbevétele, veszteséges és tulajdonosi hitellel gazdálkodik, kényszertörölhető).
4. Javasoljuk – új formákban és nem a régi közraktározási, vagy ún. „hidegkapacitási” formákban – a kapacitástartalékokkal való központi mobilizálhatóság visszaállítását, a készletező cégek támogatását.
5. A jelenlegi válságban azokat a kis- és középvállalatokat kell segíteni, amelyek évek óta jól prosperálnak, remélhetőleg kibírják ezt a sokkot is, mert van piacuk, rendelésállományuk. A hitelmoratórium a jelenlegi költségeiket átmenetileg csökkenti, de láthatólag az új hitelezés már befagyott, nem jutnak kellő likviditáshoz. Ezt a központi banki fix kamatozású hitelkonstrukció forgóeszközhitelekre való kibővítésével lehetne megoldani, amelyekre a hitelgarancia intézményeknek is élő termékük van.
6. A hitelgarancia intézmények segítségével a faktorálási lehetőségek (teljesített szállítások ellenértékének megelőlegezése) is növelni tudják a likviditást. Nagyon fontosak lennének jelenleg a kiskereskedelmi beszállítóknak (élelmiszerláncokhoz, drogériákhoz stb.), de fontosak az egészségügyi, oktatásiügyi beszállítók számára is, mert a szokásos 30-45 nap helyett azonnal pénzükhöz jutnának. Minden nagybanknak van faktor üzletága jelentős informatikai háttérrel, a faktorkeretek gyorsan és így a bankok számára kockázatmentesen felállíthatók és a vállalatok számára azonnali likviditási lehetőséget ad.
7. A munkáltatók naprakész tájékoztatása létfontosságú – bármely megjelenő rendeletnek (fizetés nélküli szabadság, munkaidő csökkentés, járulékfizetés, adóelengedés, munkaidő csökkentés, pénztárgép szüneteltetés stb. témakörökben) jelentős adminisztratív hatása van (bérszámfejtés, könyvelés, bevallás stb.). A kamarai hálózat képes a jelenlegi korlátozásokra vonatkozó protokollok megfogalmazása, és kommunikálására.

Szolidaritási, közjót biztosító intézkedések

1. Minden 2020 március 1. után lett munkanélküli kapjon egyszeri anyagi támogatást.
2. Minden nyugdíjas kapjon egyszeri (pl. 15 000 forint) meghatározott összegű utalványt, amit élelmiszerre, közüzemi számlákra vagy ICT számlára költhet.
3. Minden gyermekes család kapjon gyermekenként meghatározott összegű (pl. 10 000 forint) támogatást.
4. Minden egészségügyi és oktatásügyi érintett (pedagógus, orvosok, nővérek) kapjon plusz kompenzációt a kialakult helyzetben nyújtott teljesítményük elismeréseként.
5. Az országos szintű, szélessávú internet-lefedettség ingyenessé tétele.