Ismét forráshoz jut a tejágazat Magyarországon

Ismét forráshoz jut a tejágazat Magyarországon
2022. 01. 07., 13:06

A kormány elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, ezért a szakágazat szereplői az elkövetkezendő időszakban további fejlesztési és bővítési forráshoz jutnak – mondta az Agárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a KÖZÉPTISZAI Mg. Zrt.-nél tett látogatáson, Kenderesen.

Erdős Norbert a szakterületet érintő támogatásokkal kapcsolatban emlékeztetett, a 2014-2020-as időszakban a vállalkozások közel 40 milliárd forintos hazai és uniós forráshoz jutottak.

Hozzátette, a 2021-2022-ben az átmeneti Vidékfejlesztési Program, illetve a 2023-2027-es új keret már biztosítja azt, hogy a mikro- és kisvállalkozások mellett már a közepes és nagyvállalatok is támogatást vehessenek fel ebből a keretből.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az iparban megvan a beruházási igény, hiszen a nyár végén nyitott 200 milliárd forintos keretösszegű, komplex élelmiszeripar beruházásra kétszeres volt a túljegyzés. A tervek szerint 2023-ban és 2025-ben is hasonló célú és nagyságrendű támogatási forrás meghirdetésére kerül sor, így az ágazat, és köztük a tejipar szereplői további lehetőségekhez jutnak.

Erdős Norbert kitért a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszerre (KMÉ) is, mely indulása után rögtön a tejtermékekre fókuszált először. Példaként említette, hogy a termékek előállítói és forgalmazói már 4 termékkörön belül, 21 kategóriában pályázhatnak és folyamatosan nő a KMÉ-s termékek száma. A vásárlók jelenleg 14 KMÉ-s termékkel – 5 tejföl, 7 túró, 1 natúr joghurt és 1 trappista sajt – találkozhatnak a boltok polcain, valamint létrejött egy online termékkereső is.

A pályázók számára könnyítés, hogy a Nébih szakrendszereivel együttműködő pályázói és ügyintézői felületet hoztak létre, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, gördülékenyebbé teszi a pályázás folyamatát. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS