Ismét forráshoz jut a tejágazat Magyarországon

Ismét forráshoz jut a tejágazat Magyarországon
2022. 01. 07., 13:06

A kormány elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, ezért a szakágazat szereplői az elkövetkezendő időszakban további fejlesztési és bővítési forráshoz jutnak – mondta az Agárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a KÖZÉPTISZAI Mg. Zrt.-nél tett látogatáson, Kenderesen.

Erdős Norbert a szakterületet érintő támogatásokkal kapcsolatban emlékeztetett, a 2014-2020-as időszakban a vállalkozások közel 40 milliárd forintos hazai és uniós forráshoz jutottak.

Hozzátette, a 2021-2022-ben az átmeneti Vidékfejlesztési Program, illetve a 2023-2027-es új keret már biztosítja azt, hogy a mikro- és kisvállalkozások mellett már a közepes és nagyvállalatok is támogatást vehessenek fel ebből a keretből.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy az iparban megvan a beruházási igény, hiszen a nyár végén nyitott 200 milliárd forintos keretösszegű, komplex élelmiszeripar beruházásra kétszeres volt a túljegyzés. A tervek szerint 2023-ban és 2025-ben is hasonló célú és nagyságrendű támogatási forrás meghirdetésére kerül sor, így az ágazat, és köztük a tejipar szereplői további lehetőségekhez jutnak.

Erdős Norbert kitért a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszerre (KMÉ) is, mely indulása után rögtön a tejtermékekre fókuszált először. Példaként említette, hogy a termékek előállítói és forgalmazói már 4 termékkörön belül, 21 kategóriában pályázhatnak és folyamatosan nő a KMÉ-s termékek száma. A vásárlók jelenleg 14 KMÉ-s termékkel – 5 tejföl, 7 túró, 1 natúr joghurt és 1 trappista sajt – találkozhatnak a boltok polcain, valamint létrejött egy online termékkereső is.

A pályázók számára könnyítés, hogy a Nébih szakrendszereivel együttműködő pályázói és ügyintézői felületet hoztak létre, amely hatékonyabbá, átláthatóbbá, gördülékenyebbé teszi a pályázás folyamatát. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS