A K&H fenntarthatósági index legújabb adatai rávilágítanak arra, hogy a magyarországi vállalatok többsége továbbra is elmarad a karbonkibocsátás csökkentését célzó törekvésekben. A cégek jelentős része nem méri, és nem is tervezi mérni a kibocsátását, miközben a karbonsemlegességre való törekvésük is tovább csökkent.
„A karbonkibocsátás csökkentése továbbra is gyenge pont a vállalatok fenntarthatósági törekvéseiben. A kibocsátás mérésének hiánya és a tervezett intézkedések elmaradása akadályozza a vállalatokat abban, hogy valós eredményeket érjenek el a karbonsemlegességi célokat illetően. Bár a cégek saját teljesítményüket optimistán ítélik meg, a mérhető adatok hiányában ezek a vélemények kevésbé megalapozottak. Az EU-s célok elérése érdekében elengedhetetlen lenne a karbonkibocsátás folyamatos mérése, valamint konkrét csökkentési tervek kidolgozása és végrehajtása a vállalati szférában” – mondta el Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.
A félévente végzett kutatás szerint tovább csökkent azon cégek aránya, amelyek érintettnek érzik magukat a karbonsemlegességi célok teljesítésében, gyakorlatilag a K&H fenntarthatósági index első mérésének szintjére esett vissza a vizsgált vállalatok karbonsemlegességi attitűdje. Csak 39 százalékuk érzi magát inkább érintettnek, míg ez az arány egy éve 55 százalék volt. Egyharmaduk inkább nem érzi érintettnek magát, míg 28 százalék teljesen kizárja ezt a kérdést a stratégiájából – ez megegyezik a 2022. első félévében mért aránnyal, ami a legmagasabb az elmúlt hat félév során.
Ezzel párhuzamosan az a mutató is stagnál, amely a vállalatok EU-s karbonkibocsátási célokkal kapcsolatos ismeretét méri: háromból csak két cég ismeri pontosan ezeket a célkitűzéseket, így elmondható, hogy nem ebben a félévben következett be áttörés a vállalkozások hozzáállásában a karbonsemlegességet illetően. A kutatás attitűd alindexe nem tud kitörni a 66–70 százalékos sávból.
Bár a cégek elsöprő többsége véli úgy, hogy a fenntarthatósági működést nem lehet csak költség szempontból vizsgálni, hanem érték alapon kell megítélni, ám azokkal az állításokkal az első félévihez képest kevesebb cégvezető értett egyet, hogy a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése hosszútávon pozitívan befolyásolja a vállalat pénzügyi eredményességét, hogy a fenntarthatóság előtérbe kerülése javítja egy vállalat megítélést a fogyasztók/vevők körében. De legnagyobb zuhanás annál a kérdésnél következett be, hogy mennyire értettek egyet a vállalatok azzal, hogy a különböző pályázati források elosztásánál előnyt élvezzenek a fenntartható módon tevékenykedő vállalatok. Itt az elmúlt féléves 80-ról az index mérési mélypontjára, 69 százalékra esett a mutató.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.