A női gazdálkodóknak és az innovációnak Európa-szerte jelentős szerepe lehet a vidék megerősítésében. Magyar gazdálkodó hölgyek innovációs példáit is mintaértékűnek tartja a 23 millió európai gazdálkodót képviselő COPA-COGECA.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontosnak tartja a magyar gazdálkodók előtt álló innovációs és technológiai kihívások, valamint az arra adott válaszok, jó gyakorlatok bemutatását, több programja révén is támogatja ezt.
A COPA–COGECA – az Európai Gazdálkodók és Európai Mezőgazdasági Szövetkezetek uniós szintű érdekképviselete, amely 23 millió EU-s gazdálkodót képvisel – által meghirdetett pályázatok hasznos tapasztalatokkal gyarapítják ezt az irányt. A szervezet által legutóbb kiírt Női Mezőgazdasági Termelők Innovációs Díjának döntőjébe egy magyar gazdálkodó is bejutott, ahogy az az elmúlt években is sikerült több honfitársunknak.
A NAK ehhez kapcsolódóan tartott online fórumot 2021. május 26-án, „Az innováció szerepe a gazdálkodásban, különös tekintettel a női gazdálkodásra” címmel.
Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke a fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy a statisztikákban nem mindig szerepelnek a nők a gazdaságok munkatársaiként, illetve azok vezetőiként vagy tulajdonosaiként, mégis sok esetben „láthatatlanul” veszik ki a részüket a tevékenységekből.
Megemlítette, a hagyományosan „férfias” állattenyésztésben is már számos digitális, precíziós gazdálkodási eszköz segítheti a folyamatokat, és azok széles körű elterjedésével egyre több nő vállalhat szerepet az ágazatban. A vidéken élő családok pozitív jövőképének alakításában pedig jelentős szerepe lehet a gazdálkodási mellék- illetve főtevékenységeknek.
Mint a rendezvényen elhangzott, az agráriumban egyre növekszik a nők, valamint a női vezetők aránya, amit a 2020. évi magyarországi Agrárcenzus felmérés adatai is alátámasztanak. Főként a kisebb településeken jelentős a nők gazdaságokban végzett tevékenysége, ahol jellemzően – a háztartás vezetése, a gyermeknevelés, az idős családtagok gondozása mellett – az adminisztratív és pénzügyi teendők terén vállalnak szerepet.
Reizingerné Bodai Márta, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) Fejér megyei Gazdasszony tagozatának elnöke kiemelte: a családi gazdálkodás, a nők abban való szerepvállalása jelentősen hozzájárulhat a családok megélhetéséhez, ami a helyben maradást, ezáltal a családok, közösségek erősödését is segítheti. Szervezetük a vidéki életforma népszerűsítése terén is aktív.
Mint elmondta: a klímaváltozás minden gazdaságméretben kihívásokat hoz, a kiskertektől a szakosodott nagyüzemekig egyre nagyobb hangsúlyt kap az innovatív megoldások alkalmazása. A jó gyakorlatok kialakításával lehetőséget kívánnak teremteni a minél szélesebb alapokon nyugvó modernizálásra, szem előtt tartva a környezet és az egészség megóvását.
A fórumon a COPA-COGECA vezetői tájékoztatást adtak arról, hogy adataik szerint az Európai Unióban jelenleg a gazdaságok mintegy 30 százalékát nők vezetik, valamint Magyarországon a gazdaság-tulajdonosok 28 százaléka, míg a gazdaságokban dolgozó családtagok 43,6 százaléka nő.
Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy a nők gondoskodó személyiségükből adódóan tágabb értelemben látják a szerepüket és a gazdaságot, és sok esetben más dimenziókat is hozzáadnak a gazdálkodási tevékenységeikhez, így például az agroturizmussal, a termékek közvetlen értékesítésének innovatív megközelítésével, a közösségi szemléletmóddal.
A COPA-COGECA női termelőknek szóló innovációs díja ilyen, nők által vezetett példaértékű és innovatív projekteket mutat be.
Amúgy a siller, úgy tűnik, a magyar közönség számára értelmezhetetlen kategória.
Az együttműködési megállapodást Kádár Andrea Beatrix, az OAH elnöke, valamint a Magyar Honvédség részéről Veres József ezredes, az MH Sodró László 102. Vegyiharc Ezred ezredparancsnoka írta alá.