Így készültek a nagyvállalatok a negyedik hullámra

2021. 11. 18., 10:00

A nagyvállalatok már az ősz elején tudatosan készültek a járvány negyedik hullámára. Az egészségügyi kockázat csökkentése érdekében szinte minden nagyvállalat tervezett valamilyen intézkedést. A K&H kutatása szerint minél több munkatársa van egy cégnek, annál inkább komolyan vette a felkészülést.

Bár a nagyvállalatok többsége idén őszre már nem várt a tavaszihoz hasonló súlyosságú hullámot, a felkészülést komolyan vette – ez derült ki a K&H felméréséből, amit szeptemberben a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező magyarországi cégek körében végzett.

A megkérdezettek csupán tizede számított arra, hogy a tavaszihoz hasonló mértékű üzleti hatással lesz rájuk a járványhelyzet az év hátralévő részében, 46 százalékuk érezhető, de gyengébb gazdasági hatásokkal tervezett, 42 százalék pedig nem várt érdemi hatást.

„Az optimista várakozások mögött feltehetően az áll, hogy az elmúlt több mint másfél év alatt a cégek megtanulták, milyen óvintézkedésekkel vészelhetik át könnyebben az újabb hullámot. Szintén közrejátszhat, hogy a szakemberek előrejelzései miatt jobban tervezhető, hogyan alakulhatnak a megbetegedések, és így a felkészülésre is több idő volt” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Minél több a munkatárs, annál szigorúbbak az óvintézkedések

A negyedik hullámra való felkészülésben kiemelt szerepet kap a kötelező maszkhasználat ismételt bevezetése és a gyakoribb fertőtlenítés, mindkettőre a cégek nagyjából kétharmada (67 százalék, illetve 66 százalék) készül. Emellett a válaszadók 51 százaléka tervezi ösztönözni a kollégákat, hogy oltsák be magukat. Megközelítőleg minden harmadik vállalat készül az egy légtérben tartózkodás szabályainak szigorítására (33 százalék), valamint több lehetőséget biztosítani az otthoni munkavégzésre (32 százalék).

A vállalatok 97 százaléka tervezi valamilyen módon csökkenteni a vírus jelentette egészségügyi kockázatot, ám a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek az átlagosnál is komolyabban veszik a felkészülést a negyedik hullámra. 77 százalékuk számol kötelező maszkhasználat bevezetésével, 54 százalékuk pedig az egy térben tartózkodás szabályainak szigorításával. Az oltakozás ösztönzése és a home office is a legnagyobbaknál népszerű igazán: előbbire 67 százalékuk tervez nagyobb hangsúlyt fektetni, utóbbira pedig 42 százalékuk készül több lehetőséget adni, mint nyáron.

Szektoronként nézve az ipar a legaktívabb az óvintézkedések tekintetében: a vállalatok 76 százaléka számol kötelező maszkhasználat bevezetésével, 44 százalékuk pedig az egy térben tartózkodás szigorúbb szabályozásával. A beoltásra való ösztönzésben a szolgáltató szektor jár az élen, a cégek 58 százaléka tervezi meggyőzni dolgozóit a vakcináció jelentőségéről – ez lényegesen magasabb, mint minden más szektorban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 18., 17:55
Hol húzódik a kritikus mérethatár, rádöbben-e egy alapító-tulajdonos, hogy már nem tud mindent egyedül kézben tartani? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában helyszíni látogatásokon, személyes találkozókon gyűjtötte össze, majd rendezte Tudástárba a felkeresett vállalkozások tapasztalatait.
2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS