Így készülnek a jövőre a munkaadók

2018. 12. 07., 17:13

Bár a legtöbb vállalat felismeri a sikerhez vezető képességeket, sokuk nem teszi meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy ezek megjelenjenek vagy kiépüljenek szervezeteikben – derül ki a PwC friss felmérésből.

Ahhoz, hogy a jövő dolgozói számára a munkahely ne csak a munkavégzés színtere legyen, hanem tehetségük és adottságaik kiaknázásnak támogatója lehessen, a munkáltató kezében számos eszköz van. Adatalapú megoldások és az automatizáció is támogathatják ezt a folyamatot, azonban nem megfelelő felkészüléssel könnyen hátráltathatja is. A PwC felmérésében azt vizsgálta, milyen mértékben vannak felkészülve a szervezetek a már nem is olyan távoli jövőre. A tanulmány 79 ország 1 246 üzleti és HR vezetőjének megkérdezése alapján készült és 45 képességre fókuszálva azt határozza meg, hogy a szervezetek melyek tekintetében vannak leginkább kockázatnak kitéve.

Bár a legtöbb vállalat felismeri a sikerhez vezető képességeket, sokuk nem teszi meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy ezek megjelenjenek vagy kiépüljenek szervezeteikben. Ilyen lépés például, hogy adatelemzéseket használjanak a munkaerővel kapcsolatos döntések meghozatala során és a munkavállalók számára izgalmas munkaélményt teremtsenek – olvasható a PwC friss közleményében.

Ez a hiány veszélyeztetni fogja a jövőben azt, hogy képesek legyenek magukhoz vonzani, fejleszteni tudják és meg is tudják tartani a sikerek eléréséhez szükséges tehetséges munkavállalókat.

„A technológia és az olyan trendek mint a várható élettartam növekedése, a társadalom és a környezet irányából érkező nyomások, valamint a gig economy gyökeresen átalakítják a munka világát. Azok a vállalatok lesznek sikeresek a jövőben, amelyek megértik a munkavállalókkal kapcsolatos változásokat és most teszik meg a szükséges lépéseket. A közelmúltban készült kutatásunk során közel 20 000 középiskolás és felsőoktatásban tanuló munkahely-választásai preferenciáit mértük fel. Az eredmények segítségével a munkáltatók könnyebben felkészülhetnek jövendőbeli dolgozóik elvárásaira” – mondta Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

Aranyat ér az adat

A cégek nehezen tudják megvalósítani, hogy adatokat és fejlett elemzéseket használjanak – ezáltal azonban jobb döntések születnének a munkavállalóikkal kapcsolatban. A három legnagyobb arányban kockázatot jelző képesség mindegyike a munkaerő-piaci elemzésekkel és azoknak a munkakörnyezet és a munkavállalók viselkedésének javítása érdekében történő felhasználásával kapcsolatos.

Annak ellenére, hogy a válaszadók több mint 60 százaléka fontosnak tartja az adatelemzések használatát a munkavállalókkal kapcsolatos döntések során, csupán 27 százalékuk használja azokat. Ezen belül csak 38 százalék használ adatelemzéseket a készségek hiányának előrejelzésére és figyelemmel kísérésére, csak 31 százalék használ kifinomult munkaerő-tervezési és prediktív adatelemzéseket és csak 28 százalék használja az adatelemzéseket annak érdekében, hogy a munkaerő-felvétel során csökkentse a részrehajlást és egyénre szabott ösztönzőket dolgozzon ki.

Szinte az összes ágazat nehezen halad az adatok és az elemzések terén. Kivétel az egészségügy, ahol az adatokat a készségek meghatározására, valamint a munkaerő-felvétel és javadalmazás terén felmerülő részrehajlás kezelésére használják.

A cégek egyre nagyobb arányban hoznak adatvezérelt döntéseket a tehetséges munkavállalókkal kapcsolatban, melyek célja lehet a készségek hiányának előrejelzése és megszüntetése, a munkaerő-felvétel vagy a teljesítménnyel és javadalmazással kapcsolatos döntések során a részrehajlás kiküszöbölése, illetve a munkavállalók összetételének az üzleti forgatóköny-tervezés segítségével történő meghatározása.

„A felmérés eredményei arra világítanak rá, hogy a szervezeteknek be kell ruházniuk olyan digitális eszközökbe, amelyek segítik a munkaerővel kapcsolatos döntések meghozatalát, ezt mindenképpen érdemes megtenni a jövőre történő felkészülés érdekében. Ehhez azonban pontos alapadatokra van szükség, amivel kapcsolatban kihívást jelent, hogy a munkakörökből nem tűnik ki azok tartalma. Számos vállalat nem rendelkezik pontos adatokkal arról, hogy ki, milyen tevékenységet és hol végez, és csak néhányuk vezet fejlesztési céllal nyilvántartást a munkavállalói készségekről. Ezekben az esetekben jelenthet valóban előrelépést az adatok és adatelemzések használata” – tette hozzá Bencze Róbert.

A megfelelő munkavállalói élmény megteremtése alapvető fontosságú

Az első tíz helyen álló, kockázatot jelző képesség közül hat a munkavállalói élményhez kapcsolódik. A munkaelosztás az egyik olyan terület, ahol a szervezeteknek még akad tennivalójuk. A válaszadók 76 százaléka tartja ezt fontosnak, de csak 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tesz is ennek érdekében. Ezáltal ez a képesség globális szinten a hatodik helyen áll a kockázatot jelző képességek listáján. Ez különösen fontos téma a Közel-Keleten és Észak-Amerikában, ahol ez a képesség a lista élén áll, illetve Ázsiában, ahol a harmadik helyen végzett. Sokkal kevésbé jelent kockázatot Nyugat-Európában, ahol a tizenegyedik helyre került.

Rengetegen dolgoznak megterhelő munkakultúrában, ezen a téren csak akkor érhető el fenntartható változás, ha a munkáltató magát a munkát élhetővé, a környezetet pedig a produktív energiaszint fenntartását elősegítővé alakítja. A céges wellness kedvezmény tehát kezd kevésnek bizonyulni.

A szervezeteknek a munka jövőjével kapcsolatos aggályok enyhítésére is oda kell figyelniük.

„Mivel gyakran hallunk a mesterséges intelligenciáról, az automatizálásról és a robotok térhódításáról, sokan tartanak ettől és a saját elképzeléseiket alkotják meg a munka jövőjével kapcsolatban. A szervezetek feladata, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a témáról, illetve állást foglaljanak arról, hogy a munka jövőbeli világa mit jelent a vállalat és annak munkavállalói számára. Kommunikálniuk kell, hogy a cél szem előtt tartásával hogyan fognak nagyobb fokú átláthatóságot biztosítani a terveikkel és döntéseikkel kapcsolatban” – hangsúlyozta Bencze Róbert.

Néhány további, a munkavállalói élményhez kapcsolódó és kockázatot jelző képesség:

  • Alkalmazkodóképesség és agilitás: a válaszadók 78 százaléka fontosnak tartja a munkavállalók alkalmazkodóképességének és agilitásának fejlesztését, azonban csak 52 százaléka számolt be arról, hogy a munkavállalókkal kapcsolatos gyakorlata ezt elő is segíti. Ez egyre fontosabbá válik, mert a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell a változásokhoz és a változásokon keresztül kell fejlődniük.
  • Szervezeten belüli kezdeményezőkészség: a válaszadóknak csupán 56 százaléka nyilatkozta, hogy a munkavállalói számára lehetőséget biztosít az innovatív ötletek megosztására és támogatja őket ezen ötletek megvalósításában. Ha egy szervezet nem teremt lehetőségeket a kezdeményező készségű munkavállalói számára, elveszítheti innovatív csapattagjait és azok ötleteit.
  • Autonómia: a tehetséges munkavállalók vonzása és megtartása érdekében egyre fontosabbá válik az, hogy a munkavállalók szabadon eldönthessék, hol és mikor szeretnének dolgozni. A válaszadók 70 százaléka tartja ezt fontosnak, jelenleg azonban csak 45 százaléka biztosít munkavállalóinak nagyfokú szabadságot.

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezeteknek a nem várt következményekre is figyelemmel kell lenniük.

„A szervezeteknek alaposan végig kell gondolniuk, hogy milyen hatásokkal jár, ha a munkahelyen kívüli munkavégzést támogatják. Bizonyos esetekben ez azt az érzést is keltheti a munkavállalókban, hogy folyamatosan rendelkezésre kell állniuk ahhoz, hogy bizonyítani tudják, hogy dolgoznak. Keskeny lehet a határvonal az autonómia és az elszigeteltség között is. Nem megfelelő keretek között ez elszívja az energiát és visszaveti a szociális rugalmasságot. A túlzott felügyelet ugyanakkor rombolhatja az autonómiát és a bizalmat” – foglalta össze Bencze Róbert.

Elszalasztott jó ötletek és rugalmas tehetségek

A munkavégzés módja és a munkavállalók szervezetekkel fennálló kapcsolata egyre képlékenyebbé válik. A vállalkozók, szabadúszók és portfólió-munkások száma növekszik, a nagyobb szervezetek és kisebb startup vállalkozások közötti bővülő együttműködés révén igény szerint azonnal hozzáférhetővé válik az innováció és a tehetség.

A szervezetek számára egyre fontosabbá válik annak felismerése, hogy mely területeken és hogyan tudják foglalkoztatni a rugalmas tehetséges munkavállalókat, de kevés szervezet készült fel erre a váltásra. A válaszadóknak csupán 8 százaléka értett egyet teljes mértékben azzal az állítással, hogy az általa képviselt szervezet a szükséges módon és időben könnyedén képes ezt az értékes erőforrást igénybe venni. A válaszadók 58 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem tudja használni a nyílt innovációt és a crowdsourcing eredményeként született ötleteket és csak 9 százaléka ért egyet teljes mértékben azzal az állítással, hogy képes erre.

Egyértelmű, hogy a szervezeteknek a hagyományos munkavállalóikon túl jobban ki kellene használniuk a szélesebb piacról érkező ötleteket és készségeket.

A jövő munkavállalói” című PwC tanulmány további fontos megállapításai:

  • A HR vezetők a többi vezetőhöz képest elégedettebbek a jövő munkavállalóinak felkészítése terén tett lépéseikkel. A 45 képesség közül 42 esetében az üzleti vezetőknek a HR vezetőknél nagyobb hányada vélte úgy, hogy szervezetük kockázatnak van kitéve.
  • A szervezetek számára a kockázatot jelző képességek közül a lista elején szerepel a HR osztály technológiai környezet kezelésére való képessége.  Ezt azonban a HR és egyéb vezetők különbözőképpen látják: a HR vezetők 41 százaléka meg van győződve arról, hogy a HR osztályaik megfelelően teljesítenek ezen a területen, ezzel azonban az üzleti vezetőknek csupán negyede ért egyet.
  • Jó hír, hogy a válaszadók által a legfontosabbként megjelölt képességek egyben azok is, amelyek terén a legtöbb lépést teszik. Az első tíz helyen álló, kockázatot jelző és a tíz rendkívül fontosnak tartott képesség között nincs átfedés.

A PwC „A jövő munkavállalói - Hogyan készüljünk fel?” című 2018. évi tanulmánya 79 ország 1 246 üzleti és HR vezetőjének felmérése alapján készült. A válaszadók 59 százaléka HR szakember, 41 százaléka vezető üzletember, közülük 13 százalék felsővezető. A tanulmány elkészítésében Lynda Gratton, a London Business School vezetéstudományi  professzora működött közre. A megállapítások azon válaszadók számán alapulnak, akik szerint egy adott képesség fontos a vállalatuk jövője szempontjából, de azt jelezték, hogy még nem tesznek ezzel kapcsolatban lépéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS