Hulladékgazdálkodás: hamarosan jön az új gyártói felelősségi rendszer

2023. 03. 20., 10:10

Hamarosan indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Az új szabályozással Magyarország nagy lépést tesz a körforgásos gazdaságra történő átállás felé. Az érintett cégekre most sok feladat hárul, és alig több mint három hónapjuk maradt felkészülni. A változás nem csak a gyártókat érinti, amennyiben pedig egy vállalat nem tud megfelelni a követelményeknek, akár a tevékenységének felfüggesztésére is számíthat – hívja fel a figyelmet az EY.

Elfogadta a kormány a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendeletet. A szabályozás értelmében 2023. július elsejétől a gyártó - vagy külföldről behozott cikk esetén az első belföldi forgalomba hozó - a termék életciklusának végén, a hulladék kezeléséért is felelőssé válik.

A rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, az EU-s céloknak megfelelően csökkenteni tudja a települési hulladék újrafeldolgozásának arányát. Az unió célja, hogy 2025-re 55 százalékra, 2030-ra 60 százalékra, majd 2035-re 65 százalékra növelje ezt az értéket minden tagállam. Hazánkban 2014 és 2021 között az Eurostat adatai szerint ez az arány 30-38 százalék között alakult.

„Most alapjaiban kell változtatni azon, hogy hogyan tekintünk a hulladékra” – mondta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. „Köztudott, hogy élelmiszerbiztonság ma műanyagcsomagolás nélkül nincs. Azonban azt már nem lehet megkerülni, hogy mindenki átgondolja, mennyi hulladékot termel, tud-e például hatékonyabban vagy másképp csomagolni. Enélkül szinte elképzelhetetlen, hogy sikeresen át lehessen térni a lineárisról a körforgásos gazdaságra” – tette hozzá.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartoznak majd többek között a csomagolások, az elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok vagy például a reklámhordozó papír is. A gyártóknak és kereskedőknek, utóbbiak esetében a magyarországi első forgalomba hozónak július 1-jétől tehát gondoskodniuk kell a hulladék kezelésééről. Ezt főszabály szerint díjfizetés ellenében a koncessziós társaság biztosítja a vállalatok számára, míg bizonyos esetekben egyéni teljesítésre is lehetőség nyílik.

Az új modell bevezetésével számos feladat hárul a cégekre. Az érintetteknek nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, amit követően adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé és díjat fizetni a koncessziós társaságnak.

„A fentieket érdemes nagyon komolyan venni, az átállásra ugyanis rövid az idő és a vállalaton belül különböző területeknek kell összehangoltan együttműködniük a folyamatban. A hatóságnak ráadásul nem csak bírságok kiszabására van lehetősége, hanem akár a társaság tevékenységének felfüggesztésére is. Ha tehát valaki nem regisztrál be a rendszerbe, vagy nem képes megfelelő időben és minőségben adatot szolgáltatni, súlyos következményekkel nézhet szembe” – hangsúlyozta Heinczinger Róbert.

Az új rendszer bevezetése érinti a környezetvédelmi termékdíjat is, ami már tavaly átalakult. A forrásteremtés a továbbiakban nem célja ennek a szabályozásnak, a fogyasztói szokások megváltoztatása, a keresletbefolyásolás ugyanakkor a jövőben is fontos marad. 2023. július 1-jétől a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat levonják a jelenlegi termékdíj tételekből, amit a szokott módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell majd megfizetni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS