Világszerte a költségcsökkentést, a jövedelmezőségi szint megőrzését tartják a legfontosabb feladatuknak a cégvezetők. Úgy látják, hogy az idén mind a reálnövekedés, mind pedig a létszámfejlesztés visszafogott lesz. 2026-ban azonban már növekedhet az árbevétel, és a munkaerőfelvétel is némileg gyorsulhat – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
A 6. Horváth CxO Priorities Study felmérésben több mint 1000 felsővezetőt, igazgatósági tagot kérdeztek meg 33 országban, 15 ágazatban. Mint kiderült, a cégvezetők számára a költség- és profitszerkezet javítása a legfőbb prioritás. Mivel állandósult költségnyomással, a bérek értékcsökkenésével, bizonytalan kereslettel szembesülnek, nem marad más számukra, mint a költségek kordában tartása a nyereségesség megőrzése érdekében. Árbevétel-növekedést pedig csak többleteladásokból remélhetnek, hiszen a vevők a globális ellátási láncok minden pontján nagyon árérzékenyek, és a verseny is erős. A vámok és a kereskedelmi konfliktusok meg csak fokozzák a bizonytalanságot.
A cégvezetők prioritásai között a második helyen a digitalizáció, s azon belül a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása áll, de ez sem független az eddig elért jövedelmezőség megtartására irányuló törekvésektől. Egyértelmű elvárás ugyanis, hogy az MI értéket teremtsen – a kísérletezés kora véget ért.
A profitszint megőrzése miatt gyengülnek a fenntarthatósági törekvések is. A cégvezetők ugyanis inkább olyan területekkel foglalkoznak, amelyek azonnali megtérülést hoznak. Bár nem adják fel a zéró kibocsájtásra vonatkozó céljaikat, de a megvalósítást későbbre halasztják.
A szervezeti átalakításokat is a nyereségesség fenntartása motiválja. A cégek keresik az olcsóbb termelési helyeket. India vonzereje nő, de Kína és India mellett más ázsiai országokat is vizsgálnak. Alternatívát jelent Kelet-Európa és Afrika is. Ugyanakkor az USA a magas termelési költségszint ellenére továbbra is stratégiailag fontos helyszín.
Magyarország szempontjából mindig kiemelt jelentősége van, hogy a németországi központú vállalatok, elsősorban a jármű- és gépipar területén milyen prioritásokat terveznek a jövőben. A kelet-közép európai régióban megvalósuló beruházásaik aránya nő: míg 2024-ben ide jött a világszinten megvalósuló összes beruházási érték 9 százaléka, 2025-ben ez az arány már 12 százalék felett várható. Nagy optimizmusra azonban nem ad okot az, hogy a létszámtervezésben még Kelet-Közép Európában is óvatosak ezek a gyártók: a vállalatoknak csak 45 százaléka tervez növekedést, a többség szinten tartással vagy csökkentéssel számol – hívja fel a figyelmet Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a Járműipari kompetenciaközpont vezetője.
Jövőre már valamivel jobb idők jönnek, de azért a várakozások visszafogottak. Inkább a gyártóipar növekedhet, elsősorban a gyógyszeriparnak, az orvostechnológiai ágazatnak és a védelmi iparnak köszönhetően. Létszámbővítés is ezekben az ágazatokban várható inkább. A szolgáltatásban, a bank- és biztosítási szférában ugyanakkor kevésbé optimisták a cégvezetők.
Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal kiadta az 5. blokki nukleáris sziget három épületének építési, valamint a talajszilárdítás részhasználatbavételi engedélyeit.