Hortobágyi T. Cirill: a sikeres befektetés nem mindig pénzben mérendő

Eszter Elemér, a HVCA elnöke és a PBG-FMC igazgatóságának elnöke köszöntő beszédében kitért arra, hogy nagy lehetőség előtt áll most Magyarország, a régió és a V4-ek is, az már csak ezeken az országokon múlik, hogy megragadják-e az alkalmat a terjeszkedésre és a növekedésre a kockázati- és magántőkepiacon.

Az elnök elmondta, hogy a magyar kockázati- és magántőkepiac az utóbbi 10 évben komoly fejlődési ívet tudhat maga mögött, olyannyira, hogy mára egy dinamikusan bővülő ökoszisztémát láthatunk. A hazai alapítású, vagy nemzetközi háttérrel induló kockázati és magántőke alapkezelők mellett létrejöttek akcelerátorok, inkubátorok és kifejezetten a VC/PE tranzakciókra specializálódott tanácsadók, illetve a nagyobb tanácsadók is megtalálták a maguk helyét.

Azok közül a kockázatitőke-alapkezelők közül, akik 10-12 évvel ezelőtt elindultak, vannak már regionális, a private equityhez is felfejlődött, nagyon sikeres alapkezelők, például az Euroventures és a Portfolion. Más szempontból említést érdemel a Hiventures és az Impact Ventures. A pillanatkép igen színesnek mondható és a darabszám, a kihelyezések és az exitek tekintetében optimizmusra ad okot.

A jövőre vonatkozóan a szakértő rengeteg munkát és kihívást lát maga előtt. Abban biztos, hogy sokan indultak el nemzetközi intézményi LP-k, befektetők felé, ami jó dinamikát ad ennek a piacnak. Tízéves időtávon nem irreális cél, hogy meginduljon a magyar kockázatitőke/magántőke ökoszisztéma akár tőkegyűjtés, akár befektetések tekintetében a CEE és V4-es régiók és a balkáni országok irányába.

A konferencia főelőadója Hortobágyi T. Cirill, a Pannonhalmi Főapátság főapátja volt, aki előadásában arra tért ki, hogyan lehet értékelni olyan befektetést, mint amit az egyházak, vagy éppen Szent Benedek végeznek:

• Szent Benedek befektetését nehéz lenne objektíven értelmezni, mert ő az emberek fejlődésébe fektetett energiát és az volt a célja, hogy az emberekben szemléletében érjen el változást.
• Beszélt arról is, hogy 2015-ös adatok szerint sok női szerzetes van ma már, egyes monostorokban például dupla annyi női szerzetes van, mint férfi.
• Kitért Szent Benedek regulájára, amely az emberek közötti viszonyt szerette volna szabályozni, azt, hogyan viszonyuljanak egymáshoz egy közösségben. A regula szerinte egy olyan SZMSZ, amelyben a boldogulás és a boldogság a cél, így a vezető szerepe kettős: elő kell segítenie a szervezet sikerét és egyben az egyént is segítenie kell elérnie céljait.
• A lelkiséget élő ember jellemzői szerinte az engedelmesség (együttműködési készség), az alázat (helyes önismeret, elfogadott énkép), a jó buzgóság (kreatív tettrekészség), valamint a hallgatás (kifinomult figyelem) – szerinte mindezek hozzásegítik a főapátságot, hogy olyan gazdasági tevékenységekkel foglalkozzanak, mint a borászat vagy a turizmus.
• Sok vállalkozás jellegű tevékenységük is van az apátságnál: turizmus, pincegazdaság, étterem, vendégház, ajándékboltok, apátsági termékek. Az üzemeltetési költségük idén mintegy 4 milliárd forintot tesz ki, a cégeik árbevétele mintegy 1,2 milliárd forint éves szinten.
• Az évek során kialakult az apátság körül a gazdasági lét számos formája, intézmények, vállalkozások, ezek esetében azt szeretné elérni, ha ez a két terület átadná egymásnak a tudását.
• Turisztikai fejlesztési terve is van az apátságnak, ami az azt övező terület fejlesztését célozza. A cél, hogy az ide látogató turisták 2-3 napot is el tudjanak tölteni Pannonhalmán.
• Előadása végén kitért arra, hogy az 1500 éves múltjuk után is hiszi, hogy van jövője az apátságnak, már csak azért is, mert van még mit megmutatni az embereknek.

Tim Wright, a DLA Piper londoni irodájának Private Equity vezetője és partnere az európai magántőkepiacba adott betekintést előadásában.

• Az európai magántőke-piaci befektetési darabszám tavaly kissé visszaesett 2017-hez képest, de a tranzakciók érétke nőni tudott.
• A felvásárlási aktivitás Európában rekord magas szinten jár, ehhez az is hozzájárul, hogy a bankok és hitelezők egymással versengve igyekeznek forrást biztosítani az ilyen ügyletekhez.
• Tavaly Franciaország, a Benelux államok, Olaszország és az északi országok is nagy nyertesei voltak a felvásárlási piacnak a tranzakciók értékét és számát is tekintve, míg a britek és a törökök esetében a tranzakciók értéke és darabszáma is visszaesett. A britek esetében ez nyilván összefügg a Brexit körüli bizonytalansággal.
• A közép-kelet-európai régióban közel 13 százalékkal nőtt a tranzakciók értéke tavaly az éves összevetésben, de a tranzakciószám több mint 20 százalékkal csökkent.