Hogyan látja a kkv-kat a magyar felnőtt lakosság?

2026. 01. 29., 19:40

Az Europion országos kutatás keretében vizsgálta a magyar kkv-szektorral kapcsolatos lakossági véleményeket.

A magyar felnőtt (16 év feletti) társadalom negyede dolgozik jelenleg kis- és középvállalkozásnál, vagy volt ilyen szervezetben a legutóbbi munkahelye, ami nagyságrendileg megegyezik a nagyvállalatoknál vagy az állami és önkormányzati szférában dolgozók arányával. A nők (28 százalék), a középkorúak (32-32 százalék) és a megyeszékhelyeken élők (29 százalék) dolgoznak az országos átlagot meghaladó arányban kis- és középvállalkozásoknál – olvasható az Europion kutatásának eredményeit összefoglaló közleményben.

A társadalom kb. ötöde (19 százalék) mondható „régi motorosnak” a kkv-k területén: ennyien nyilatkoztak úgy, hogy legalább 20 évet dolgoztak ebben a vállalati szektorban. Korukból kifolyólag értelemszerűen a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében kiugróan magas (37 százalék) ez az arány. Érdekesség, hogy éles választóvonal mutatkozik meg jövedelemcsoportok között: az alacsony keresetűek körében 26 százalék, míg a magas jövedelműek körében csak 13 százalékra jellemző, hogy legalább 20 évet dolgoztak kkv-kben.

A magyarok szerteágazóan látják a kkv-k előtt tornyosuló legfőbb akadályokat. A megkérdezettek valamivel több mint fele (55 százalék) adott értelmezhető választ az erre irányuló nyitott kérdésre, ezen belül a legtöbben (12 százalék) az adó- és járulékterheket, 7–7 százalék pedig a gazdasági környezetet és a szektor versenyképességét említette. Egyéb, de a fentiekhez képest jóval ritkább említések az állam működése (4 százalék), a bérköltségek (3 százalék), a megfelelő munkaerő hiánya (3 százalék), a működtetési/vezetési problémák (2 százalék), a támogatások hiánya (2 százalék), a jogi és szabályozási környezet (1 százalék), a tőkehiány (3 százalék), a bürokrácia és korrupció (1-1 százalék). Ebben a megközelítésben különösen releváns azok válasza, akik jelenleg (vagy legutóbbi munkahelyükön) kkv-knál dolgoztak. Ebben a körben az átlagnál nagyobb arányban (15 százalék) nevezték meg az adó- és járulékterheket, a gazdasági környezetet (9 százalék) és az állam működését (6 százalék).

A kutatásban a kkv-k általános megítélését az Edelman bizalmi indexe által alkalmazott megközelítést követve térképezték fel, amely az értékelések átlagai alapján egy 10-es skálán helyezi el az egyes intézményeket, szervezeteket. Ebben a megközelítésben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-es átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1).

Korosztályok összehasonlításában különösen a fiatal korosztály (16–29) tagjai viszonyulnak pozitívan a kkv-hez, ennek a szegmensnek 43 százaléka adott legalább 7-es értékelést a kkv-k iránti bizalomra vonatkozó kérdésre (pl. az 50–59 éves korosztály 33 százalékához képest). Ugyanezt a mércét alkalmazva (legalább 7-es értékelést adók aránya) még a diplomások (42 százalék), a fővárosiak (46 százalék) és a magas jövedelműek (43 százalék) mutatnak pozitívabb attitűdöt az országos átlaghoz képest. Érdekesség, hogy a kkv-knál dolgozók értékelései is csak a fenti demográfiai csoportokhoz hasonló mértékben haladják meg az országos átlagot (43 százalékuk adott legalább 7-es értékelést), azaz a szektorban dolgozók nem elhanyagolható része igen kritikus a szektor vállalataival kapcsolatban.

A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztették, arról kérdezve a válaszadókat, hogy az egyes szempontok szerint inkább a kkv-król vagy inkább a nagyvállalatokról alkotnak-e kedvezőbb véleményt. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek (60 százalék szerint inkább a nagyvállalatokra igaz és csak 9 százalék szerint a kkv-kra), a magasabb bérezés (59 százalék vs. 11 százalék) és az innováció (40 százalék vs. 18 százalék) tekintetében. Kiegyenlítettebbek a vélemények az „érdekes, tartalmas munkahelyek” (32 százalék vs. 23 százalék), a magyar gazdaságban betöltött szerepük (34 százalék vs. 20 százalék) és a termékek és szolgáltatásaik minősége (26 százalék vs. 25 százalék) szempontjából.

Széles körben érzékelt tendencia továbbá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyértelműen inkább a nagyvállalatoknak és kevésbé a kkv-knak kedvez. A teljes népesség háromnegyede osztja az első, és csak negyede az utóbbi álláspontot szinte demográfiai csoporttól és munkahelytől függetlenül. Ezzel párhuzamosan a relatív többség szerint fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikai prioritásokban: 38 százalék szerint inkább a kis- és középvállalkozások megerősítése kellene, hogy legyen az elsődleges cél, és csak 15 százalék szerint fontosabb a nagyvállalatok versenyképességének javítása (47 százalék szerint azonban mindkettő ugyanolyan mértékben fontos).

Érdekes módon a leginkább „kkv-párti” álláspontot ebben a tekintetben nem a kkv-knál (legutóbb) dolgozók, hanem az egyéni vállalkozók képviselik: ennek a körnek közel fele (48 százalék) szerint a kkv-k megerősítésének gazdaságpolitikai prioritásnak kellene lennie, de a diplomások körében is hasonló mértékben elterjedt a „kkv-párti” álláspont (47 százalék).

Érdekesség, hogy korral szinte lineárisan csökken a „multi-párti" álláspont népszerűsége: míg a 16–29 éves korosztály 23 százaléka szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb, 50 év felett csak 10 százalék osztja ezt az álláspontot.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. január 17-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1400 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb eltéréseket súlyozással korrigálták. A mérések hibahatára 2,7 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS