Hogyan látják a hazai cégvezetők a közeljövőt?

Hogyan látják a hazai cégvezetők a közeljövőt?
2022. 06. 03., 14:27

Alig van vállalkozás Magyarországon, amelynek ne kellene szembenéznie a Covid, az ukrán–orosz háborús konfliktus, az alapanyag- és munkaerőhiány, az elszálló infláció okozta helyzet, a gazdasági visszaesés és egy esetleges válság következményeivel.

Ezek a folyamatok kételyeket, kérdéseket és félelmet ébresztenek a cégvezetők többségében, mégis magabiztosan állnak a kihívások elé. Többek között ez is kiderült a Bizalmi Kör által szervezett Trust Summiton, amely elsősorban tapasztalatmegosztással, a vezetői munkába azonnal beépíthető megoldásokkal támogatta a kétnapos gazdasági konferencia közel 600 résztvevőjét.

A cégvezetők magabiztosak, de döntéseikhez jól jön az üzleti közösség tapasztalata

A cégvezetők magabiztosan állnak a jövő kihívásai elé, 2022-ben 15 százalék körüli inflációra számítanak, de emiatt nem vesznek fel hitelt. Viszont erősítik a munkahelyi közösségeket – többek között ez is kiderül abból a felmérésből, amelyet a Trust Summit ideje alatt végeztek a szervezők. Tíz kérdést tettek fel a résztvevőknek, akik egy telefonos applikáció segítségével adták meg a válaszaikat. 213 első számú vezető így látja a közeljövőt, cége helyzetét:  

A gazdasági helyzet okán jelenleg mi okozza a legnagyobb problémát a vállalkozásodban? A gazdasági helyzet okán jelenleg a válaszadók 61 százalékánál az infláció, az árfolyam-különbségek okozzák a legnagyobb problémát a vállalkozásban, 17 százalék mondta azt, hogy az alapanyag- és ellátási hiány, 12 százalékuk szerint az üzemanyagár és a szállítási költségek, 10 százalékuk szerint pedig az ukrán–orosz konfliktus áll a jelenlegi nehézségek mögött.

Nagy szórást mutat a „számítasz-e recesszióra?” kérdésre adott válasz. 42 százalék enyhe visszaesésre számít, 22 százalék a növekedés lassulására, de visszaesésre nem, 30 százalék véli úgy, hogy jelentős lesz a gazdasági visszaesés, és csak 6 százalék mondja azt, hogy tovább tart a növekedés.

Milyen mértékű inflációra számítasz az idei évben? A válaszadók 45 százaléka úgy véli, 10–15 százalék körüli lesz az infláció idén, 39 százalék 7–10 százalékos inflációra számít, és csak 3 százalék mondta azt, hogy 7 százalék alatt marad ez az arány. Továbbá a válaszadó cégvezetők 13 százaléka 15 százaléknál magasabb inflációra számít az idei évben.

Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedésekkel készülnek a cégvezetők az inflációra, 58 százalék adta azt a választ, hogy várja, keresi az új lehetőségeket, 31 százalék heti/napi árazást vezet be és csak 5 százalékuk válaszolta azt, hogy semmilyen intézkedéssel nem készül az árak elszabadulására, 6 százalékuk pedig eurós elszámolásra tér át.

Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a vállalat beruházásaira? – erre a válaszadók 54 százaléka a beruházási tervük átstrukturálásával reagál, 39 százalék úgy véli, nem érinti a beruházásaikat a gazdasági helyzet, és senki sem halasztja el 2-3 évvel a cége beruházásait, a fennmaradó 7 százalék pedig nem készül beruházásokat indítani.

Jobban megoszlottak arra a kérdésre a válaszok, hogy kényszerül-e hitelfelvételre a gazdasági helyzet miatt a vállalat. A cégvezetők fele szerint nincs szükségük plusz hitelre, 28 százalék egyáltalán nem vesz fel hitelt, és 11–11 százalék mondta azt, hogy szükségük van minimális, illetve jelentős hitel felvételére.

Okoz-e munkaerő-problémát a jelenlegi helyzet? A munkaerőhelyzettel kapcsolatban a válaszadók 43 százalékának kell felvennie plusz embereket, 33 százalékánál nem okoz munkaerő-problémát a jelenlegi helyzet, 22-uk úgy gondolja, hogy jelenleg nem, de a jövőben szembesülni fognak munkaerő-problémával, és csak 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy el kell küldenie kollégákat.

Vezetőként mit teszel a munkaerő megtartása érdekében? A munkaerő megtartására a válaszolók 57 százaléka a munkahelyi közösség erősítésében, illetve a fiatalok számára felvázolt karrierút lehetőségében látja a megoldást. 21 százalék válaszolta azt, hogy javítják a munkakörülményeket a cégnél, 16 százalék szerint a fizetés megemelése, 6 százalék szerint pedig a plusz juttatások tartják ott a kollégákat a cégnél.

A Bizalmi Kör munkatársai arra is kíváncsiak voltak, hogy vezetőként mennyire érzik magabiztosnak magukat a közeljövő tekintetében a cégvezetők. A többség, 68 százalék azt gondolja, ugyan bizonytalanok a kilátások, de magabiztosan áll a kihívásokhoz, 13–13 százalék adta azt a választ, hogy bizonytalan kilátások mellett maga is elbizonytalanodik, illetve nem számít bizonytalan időszakra, magabiztosnak érzi magát, és csupán 6 százalék vélte úgy, hogy nem számít bizonytalan időszakra, de nem is érzi magát túl magabiztosnak.

Kapsz-e/kérsz-e segítséget a jelenlegi gazdasági helyzet okozta problémák megoldására? Erre a kérdésre a válaszolók ¾-e adta azt a választ, hogy igen, üzleti közösségtől, mastermind-csoporttól kap segítséget, ¼-ük tanácsadókkal, szakemberekkel konzultál, és csupán 2 százalékuk vélte úgy, hogy senki sincs a közelében, aki segíteni tudna a gazdasági helyzet okozta kihívások leküzdésében. 

Csak előre van!

A rugalmasság, az alkalmazkodó- és döntésképesség, a racionalizálás, a meglévő munkaerő megtartására irányított fókusz, gondoskodás a munkatársaink és a vezető jóllétéről – többek között ezekre hívták fel a 2022-as Trust Summit előadói a vállalatvezetők figyelmét, mivel felelhetnek meg a napról napra változó és fokozódó kihívásokra. A rendezvényen megkérdezett cégvezetők többsége úgy véli, nem kell minden feladattal egyedül megbirkózniuk, érdemes megtalálniuk a támogató közegüket. Ebben jelentős szerepet kapnak a szakmai közösségek – mint például a Bizalmi Kör –, amelyek mesterelme-csoportjaiban a tudás- és tapasztalatmegosztás módszerével rengeteget tanulhatnak más vezetőktől, a megszerzett információkat pedig beépíthetik saját vállalkozásuk működésébe. Ahogy az egyik programrésztvevő fogalmazott: „a tanulási folyamatot soha nem szabad abbahagyni”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025-07-15 15:20:00
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS