Höflinger Norbert: Komplett javaslatcsomagot is készek vagyunk nyújtani a kormánynak

Höflinger Norbert: Komplett javaslatcsomagot is készek vagyunk nyújtani a kormánynak
Szerdahelyi Csaba  |  2022. 06. 09., 10:04

Az újonnan alakult kormány is tárgyalópartnernek tekinti a VOSZ-t. Egyeztetünk arról, hogy a Technológiai és Ipari Minisztériumban (TIM) a szekciónk mikor ül tárgyalóasztalhoz, szeretném, ha erre még nyáron sor kerülhetne – mondta Höflinger Norbert, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Környezetvédelmi és Hulladékfeldolgozó Szekciójának elnöke az Üzletem.hu-nak adott interjúban.

Melyek a szekció új feladatai?

– Jelenleg még kevés taggal dolgozunk, hozzávetőlegesen 15 vállalkozás van a sorainkban, jellemzően hulladékfeldolgozással foglalkozó cégek. Vannak átfedések, akadnak, akik a VOSZ mellett ott vannak a két nagy szakmai tömörülésben, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületében és a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségében is. Természeten ezzel a két nagy érdekvédelmi szervezettel is együtt szeretnénk működni, fontos az egymást kölcsönösen elismerő partneri kapcsolat megteremtése. Mindenképpen az lesz az egyik feladat, hogy növeljük a létszámot. Ezt már akkor tisztán láttam, amikor néhány héttel ezelőtt megválasztottak a szekció elnökének. Házon belül is érdemes körül nézni, hiszen a VOSZ ipari tagozatának jó néhány cégét szintén megnyerhetjük szekciótagnak. Nagyvállalatoknak is vannak környezetvédelmi osztályaik, ezeket fel kell térképeznünk, hasznos lehet együtt kell dolgozni velük. A különböző jogszabályi változásoknál például az ő érdekeiket is képviselhetjük, együtt erősebbek lehetünk. Megjegyzem: mindenképp megtiszteltetésnek tartom, hogy felkértek a szekció elnöki posztra. A Covid-járvány miatt a szekció kicsit tetszhalott állapotban volt, de most sok mindent tervezünk, bízom benne, hogy már a közeljövőben többet hallatunk magunkról.

Magyarországon a környezetvédelem egyre népszerűbb téma, viszont igencsak nehéz terület.

– Azt hiszem, hogy inkább nehezebb, mint népszerű terület. Az mindenképp bíztató, hogy az újonnan alakult kormány is tárgyalópartnernek tekinti a VOSZ-t. Jelenleg egyeztetünk arról, hogy a Technológiai és Ipari Minisztériumban (TIM) mikor ülünk tárgyalóasztalhoz, szeretném, ha erre még nyáron sor kerülhetne. Ezt a lehetőséget egyébként még a választások előtt, a TIM elődjétől kaptuk, vagyis teljes mértékben él a folyamatosság a munkánkban. Most új helyzet van a minisztériumban és a szekciónknál is, ezért első körben bemutatkozunk, aztán gőzerővel dolgozunk, ha kell, komplett csomagot is bemutatunk a TIM-nek. A hulladékkoncesszió kérdése égető probléma, nagyon érdekli a több, mint 2000 hulladékos céget tömörítő szakmát, hogy mi fog történni. Kicsit szomorú vagyok, hogy néhány fontos tervről előbb értesülünk közlemények útján a sajtóból, mint a szakminisztériumtól vagy szakhatóságoktól. Ezen mindenképp jó lenne változtatni, mert szükség van a párbeszédre. Van véleményünk, vannak ötleteink, vannak terveink, amennyiben igényt tart rá a kormány, a VOSZ ezeket leteszi az asztalra. Nagyon szerteágazó a szakmánk – más és más feladattal, forrásigénnyel és napi problémával. Sok kis családi vállalkozás dolgozik, főleg a kisebb településeken a klasszikus MÉH-telepeken. Az ő érdekeiket is mindenképpen képviselni kívánjuk, hiszen a létbiztonságukat nagyobb veszély fenyegeti, mint a nagyobb vállalkozásokét. Ezekre a kis cégekre nagy szükség van, ők állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. Gondoljon csak bele, mi lenne nélkülük, mennyivel több illegális hulladéklerakatba botlanánk Magyarországon!

Mennyire finanszírozott vagy éppen alulfinanszírozott az ágazat?

– A problémát ketté kell választani, mert a hulladékkezelésnek van egy része, amelyik önmagában is életképes: bizonyos hulladékáramokkal (például acél, színesfém…) dolgozó cégek megállnak a saját lábukon. A veszélyes hulladékok nagy részénél az ártalmatlanítási költséget a hulladék termelője megfizeti – ezeken a területeken a piac saját magát remekül szabályozza, tökéletesen működik a kereslet-kínálat. A termékdíjas hulladékoknál már más a helyzet: az árut forgalomba hozó termékdíjat fizet a magyar államnak, ebből a díjból kell(ene) finanszírozni a hulladékok EU norma szerint visszagyűjtését, feldolgozását, újrahasznosítását. Szerintem itt óriási problémák vannak, kezdve azzal, hogy az állam jelentősen több pénzt szed be, mint amennyit visszaadna a hulladékgazdálkodóknak. Az is komoly probléma, hogy a közbeszerzések nagyon elhúzódnak. Jó néhányszor előfordult, hogy az adott évre szóló közbeszerzési kiírások csak az év végén jelentek meg. Így a hulladékgazdálkodók a saját tőkéjüket kockáztatták a hulladék begyűjtésével, felvásárlásával, miközben közel sem volt biztos, hogy nyerni fognak a közbeszerzésen. Ráadásul a kifizetések akár egy évig is elhúzódhatnak. Ezeken mindenképp szeretnénk változtatni, de ehhez tudnunk kellene, hogy a koncesszornak mi lesz az álláspontja: mennyire fogják racionalizálni, és a különböző hulladékáramokra mekkora csomagokat kívánnak pályáztatni.  Egyáltalán: marad-e a közbeszerzési folyamat vagy valami más jön? A hulladéktörvény koncesszióra vonatkozó végrehajtási rendelete még nem jelent meg, a koncesszort sem választották ki (mondjuk, a sajtóból azért lehet már sejteni…) – vagyis jelenleg nincsenek támpontjaink, nem tudunk kivel tárgyalni.

Mennyire eredményes ma Magyarországon a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodással kapcsolatos edukáció? Ez nyilván rengeteg pénzbe kerül.

– Nyilván, de pontosan erre is van a termékdíj. Korábban koordináló szervezetek gazdálkodtak az összeggel, az árbevételük 5 százalékát kötelezően edukálásra kellett fordítaniuk. Most viszont már az állam szedi be a hozzávetőlegesen 85 milliárd forintnyi termékdíjat. Ha ennek az 5 százalékát költenék edukációra, az már jelentős lépés lenne. A forrás tehát adott, most már „csak” kormányzati szándékra van szükség. Mondok egy konkrét példát: a lakossági szelektív hulladékgyűjtésnél sok településen a mai napig 50 százalékban olyan hulladék kerül a szelektív kukákba, ami nem odavaló. Egyszerűen azért, mert sokaknak fogalmuk sincs arról, hogyan működik a rendszer. Nem mellesleg: a lakosság nem motivált a szelektív hulladékgyűjtésben. Szerintünk ezen szintén változtatni kell. Az újrahasznosítást, a környezetbarát megoldásokat (például a pet palackok betétdíjának bevezetését) támogatni kell. Vagyis: ezen a téren nekünk is bőven van tenni valónk.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-12-07 16:10:00
Az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak egy olyan új jogszabályra vonatkozó tanácsi megbízásról, amely uniós szinten megkönnyíti az egészségügyi adatok cseréjét és az azokhoz való hozzáférést.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS