Akut munkaerőhiányról beszélünk, ami strukturális munkaerőhiány is egyúttal – mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kalocsai Vállalkozói Klub alakuló rendezvényén.
Parrag László előadásában elmondta, a 2010-es kormányprogramban 1 millió új munkahelyről volt szó, és mostanra 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatottak számát, de a vállalt 10 évből még hátra van másfél év – számolt be a KALOhírek.
A növekedés egyik alapja a stabil gazdasági háttér és a kiszámítható gazdasági környezet, és eredményes volt a 6 éves bérmegállapodás is. Ennek legfontosabb eleme a munkára eső járulékterhek csökkentése. Az MKIK elnöke úgy látja, vannak még potenciális tartalékok a munkaerőpiacban: az egyik a fiatal korosztály, hiszen nagy a lemorzsolódás az iskolarendszerben (15-24 évesek között). Tartalékot jelentenek a duális képzésben tanuló hallgatók, az oktatásból kiesők, az 55 év felettiek, a dolgozó nyugdíjasok, az atipikus foglalkoztatási területek (távmunka) szereplői, a közmunkások, és a külföldön dolgozók is számításba jöhetnek.
A reálbér-növekedésről Parragh László elmondta, egy „ősbűn” árát kell megfizetnünk, annak a gazdaságpolitikának árát, ami azt mondta, hogy az olcsó munkaerőre építve lehet gazdaságot növelni. Ez legfeljebb rövidtávon lehet eredményes.
A munkaerő-megtartás az egyik legnagyobb kihívás a foglalkoztatók számára az MKIK elnöke szerint: egyre inkább eltűnnek a határok a felsőoktatás és a középfokú képzések között, és minden korábbinál nagyobb szerepe van a life long learningnek.
Ugyanakkor a munkaadók is megtanulták már azt, hogy a bér önmagában már nem szempont: a munkakörnyezet javítása, a mobilitás erősítése, a rugalmas munkavégzés is fontos. Akik ma belépnek a munkaerőpiacra, várhatóan hétszer fognak munkahelyet váltani. Ugyanakkor a Visegrádi négyek közül még mindig Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, amit fokozatosan, a rárakodó közterhek enyhítésével is növelni szükséges – hangsúlyozta Parragh László.
Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője szerint el kell gondolkodni, hogy mi az a különbség, ami mentalitásban, fogékonyságban, helyzetben, területi elhelyezkedésben a szomszédos településeken megvan, Kalocsán pedig más hatásfokon működik.
A politikus elmondta: javaslatot tesz, hogy hozzák létre az érseki városok polgármestereinek tanácsát, mert Nyugat-Európában igen jelentős az egyházi turizmus, és mások mellett ezzel lehetne a vendégéjszakák számát fokozni. Kalocsa ráadásul Duna-parti település, népművészete, paprikája hungaricum.
A város a Duna-híd megépítése után a gyorsforgalmi úthálózatba is be tud kapcsolódni. Kormánydöntés alapján megépül az M8-as autópálya Kecskemét, illetve Székesfehérvár felé, így a Balaton Kalocsáról is gyorsan elérhető lesz. Ezek olyan tényezők, amelyek helyzetbe hozzák a várost, növelik az erősségeit, és amelyeket ki kell használni – mondta Font Sándor.
A képen Parragh László (b.) és Font Sándor. Fotó: Zsiga Ferenc/KALOhírek
Kávéval töltik meg az Akváriumot október 8-án.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.