Hat a kata: egyre több az egyéni vállalkozó

2019. 05. 16., 15:32

Az egyéni vállalkozók száma tavaly 9,5 százalékkal emelkedett – derül ki többek között a statisztikai hivatal friss közleményéből.

„A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2018” című KSH-kiadvány legfontosabb megállapításai:

  • 2018. december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 909 ezer volt, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek száma 1998-tól 2014-ig folyamatosan emelkedett, ez a tendencia jogszabályi változás következtében megtört. A bővülés 2016-tól ismét folytatódott, így a számuk a 2014. évi csúcspontot már 3,3 százalékkal meghaladta.
  • A vállalkozások háromtizede társas vállalkozás, héttizede önálló vállalkozó volt. Előbbiek száma csökkent, utóbbiaké nőtt.
  • A társas vállalkozások több mint felének, az önálló vállalkozók bő negyedének a székhelye a közép-magyarországi nagyrégióban volt.
  • A legtöbb vállalkozás továbbra is a mezőgazdaságban, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, valamint a kereskedelem területén tevékenykedett.
  • A vállalkozások döntő többségének tevékenységében 50-nél kevesebb fő vett részt. 2018-ban az újonnan regisztrált vállalkozások száma 4,0 százalékkal volt több, mint 2017-ben. Mind a társas vállalkozások, mind az önálló vállalkozók új bejegyzéseinek a száma emelkedett.
  • A társas vállalkozások körében indított felszámolási eljárások száma az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent. A felszámolások csupán a szállítás, raktározás ágazatban nőttek, a többi nemzetgazdasági ágban mérséklődtek.
  • 2018-ban 8,8 ezer volt azok száma – 7,2 százalékkal kevesebb az előző évihez képest –, akik a társas vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választották. Ezt az eljárást a tulajdonosok döntően a mikrovállalkozások körében indították.

A regisztrált vállalkozások

2018 végén Magyarországon 1 millió 757 ezer regisztrált vállalkozást tartottunk nyilván, 38 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az emelkedést az önálló vállalkozók számának bővülése okozta, miközben a társas vállalkozások száma tovább csökkent.

A társas vállalkozások számának mérséklődése jogszabályi változásokkal magyarázható. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének 3 millió forintra történő emelését. A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőkeemelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé vált, amennyiben a társasági szerződés módosult. Törzstőkeemelés hiányában a korlátolt felelősségű társaságoknak át kell alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá.

A társas vállalkozások száma 2018. december 31-én 521 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban a társas vállalkozások héttizedét kitevő korlátolt felelősségű társaságok számának 1,0 százalékos mérséklődéséből adódott, ami a már említett kötelező törzstőkeemelés következménye volt.

A korlátolt felelősségű társaságok korábban rendkívüli népszerűségre tettek szert, a 2007. szeptember 1-jei törzstőkecsökkentést követően 262 ezer korlátolt felelősségű társaság alakult a 2014-ben bekövetkezett változásokig (mindössze 500 ezer forint törzstőke kellett egy korlátolt felelősségű társaság indításához).

A nyilvántartásban szereplő önálló vállalkozók száma 2018 végén 1 millió 236 ezer volt, 3,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az önálló vállalkozók négytizedét az egyéni vállalkozók képviselték, számuk egy év alatt 9,5 százalékkal emelkedett, a növekedés mértéke ismét meghaladta az előző évit.

Az egyéni vállalkozók számának bővülése egyrészt a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) és a kiva (kisvállalati adó) bevezetésével, másrészt a cégalapítás megszigorításával magyarázható, amit a visszaélések visszaszorítása érdekében hozott törvények szerint alkalmaznak 2012 óta (megszűnt az egyórás cégbejegyzés, megemelkedett a cégbejegyzési illeték). Ezek a változások mind az egyéni vállalkozói forma felé terelik a vállalkozást indítani szándékozókat. Az egyéni vállalkozás mellett szól továbbá, hogy lényegesen alacsonyabb adminisztrációs terhekkel lehet működtetni, mint egy céget.

A vállalkozások területi megoszlása a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók esetében rendkívül eltérő. A társas vállalkozások 56,3 százalékát a közép-magyarországi nagyrégióban jegyezték be, 40,7 százalékát Budapesten, 15,6 százalékát Pest régióban, a többi régió részesedése 6,1–8,2 százalék között mozgott. Az önálló vállalkozók térségi eloszlása kiegyenlítettebb: Budapest, Dél-Alföld és Észak-Alföld egyenként 16–18 százalék, a többi régió pedig egytized körüli részarányt képviselt.

A fővárosban és minden megyében emelkedett a vállalkozások száma. Budapesten (9,5 ezer) és Pest megyében (8,2 ezer) volt a legnagyobb számú a növekedés, ezt Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megye követte (1,5–2,7 ezer).

Országos átlagban ezer lakosra 180 vállalkozás jutott: 53 társas vállalkozás és 127 önálló vállalkozó.

A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása az előző évihez hasonlóan alakult: 27 százalékuk a mezőgazdaságban tevékenykedett, míg a további jelentősebb ágazatok az ingatlanügyletek (13 százalék), a tudományos és műszaki tevékenység, főként a jogi, számviteli, adótanácsadói, mérnöki tevékenységek (11 százalék), valamint a kereskedelem (10 százalék) voltak. A mezőgazdasági vállalkozások aránya az őstermelők 2008-tól kötelező regisztrációját követően nőtt meg nagymértékben.

A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók közül a legtöbbet a kereskedelemben (23, illetve 13 százalék), valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén (18, illetve 15 százalék) regisztráltuk. Ezt a társas vállalkozásoknál az építőipar (9,2, százalék), az egyéni vállalkozók esetében az egyéb szolgáltatás (10 százalék) követte. Az őstermelőket az egyéb önálló vállalkozók között tartjuk nyilván, körükben a mezőgazdaságban tevékenykedők aránya megközelítette a 60 százalékot, további csaknem egynegyedük az ingatlanügyletek ágazatban lakáskiadással foglalkozott.

A legjelentősebb gyakoriságú ágak közül a kereskedelemben regisztrált vállalkozások száma csökkent, a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletek területén tevékenykedőké kismértékben emelkedett, míg a tudományos és műszaki tevékenységgel foglalkozók körében nagyobb mértékű növekedést regisztráltunk (4,2 százalék).

A változások irányai megfeleltek a korábbi évek trendjének: a mezőgazdaság, valamint a tudományos és műszaki tevékenység vállalkozásai évről évre nőttek, az ingatlanügyletekkel foglalkozóké a 2011. évi nagy visszaesés óta szintén folyamatosan emelkedett, a kereskedelemben tevékenykedőké a 2011. évi emelkedés után lényegében stagnált, majd az utóbbi négy évben csökkent. Az ingatlanügyletekben 2011-ben történt törés oka, hogy a 2011. január 1-jétől hatályos gazdálkodási formák szerint az ingatlanügyletek területén működő társasházak átkerültek a társas vállalkozások közül a nonprofit szervezetek közé. Az átsorolás 36 ezer társasházat érintett.

A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest változatlan maradt: 99,7 százalékuk kisvállalkozás (ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9 százalék), 0,3 százalékuk középvállalkozás és mindössze 0,1 százalékuk volt nagyvállalkozás.

Új regisztrációk

Az újonnan regisztrált vállalkozások száma 2018-ban 126 ezer volt, 4,0 százalékkal több, mint 2017-ben. Mind a társas vállalkozások, mind az önálló vállalkozók új bejegyzéseinek a száma emelkedett: 3,3, illetve 4,2 százalékkal. Az önálló vállalkozók körében az újonnan nyilvántartásba vett egyéni vállalkozók száma ennél is nagyobb mértékben, 9,3 százalékkal nőtt.

A társas vállalkozások között meghatározó súlyú korlátolt felelősségű társaságok új bejegyzései a 2015. évi visszaesést követően emelkedtek, 2018-ban 6,4 százalékkal.

A társas formában bejegyzett vállalkozások közel negyedét a kereskedelem, gépjárműjavítás gazdasági ágban, további 18 százalékukat az építőiparban, 13 százalékukat a tudományos és műszaki tevékenység területén indították.

Az egyéni vállalkozók esetében a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az építőipar képviselték a legnagyobb részarányt, 16, illetve 14 százalékkal, de 10 százalék fölötti volt az egyéb szolgáltatás (pl. számítógép és háztartási cikk javítása, tisztítás, fodrászat) területén újonnan bejegyzettek részesedése is.

Az induló vállalkozások száma leginkább a mezőgazdaságban csökkent (3,3 ezer), ezt a szálláshely-szolgáltatás és a kereskedelem követte pár százas mérséklődéssel. A legjelentősebb bővülés az előző évihez képest az építőiparban (3,5 ezer) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységnél (1,7 ezer) történt.

Az új vállalkozások bejegyzéseinek 42 százaléka Közép-Magyarországon, 31 százaléka az Alföld, illetve Észak, és 26 százaléka a Dunántúl nagyrégióban realizálódott.

Felszámolások

A társas vállalkozások körében indított felszámolási eljárások száma 2018- ban 5,6 ezer volt, az előző évinél 13 százalékkal kevesebb, így a 2012–2014-ben regisztrált emelkedést követően a 2015-ben indult csökkenés 2018-ban is tovább folytatódott.

Az összes eljárás 91 százalékát a korlátolt felelősségű társaságok körében indították. A korlátolt felelősségű társaságok, valamint a betéti társaságok körében 13 és 14 százalékkal esett vissza az év során indított felszámolási eljárások száma.

A hitelezők a legtöbb eljárást – a korábbi évekhez hasonlóan – a kereskedelemben (28 százalék) és az építőiparban (14 százalék) indították. A felszámolások csupán a szállítás, raktározási ágazatban nőttek 6,0 százalékkal, a többi nemzetgazdasági ágban csökkentek vagy stagnáltak.

Végelszámolások

A társas vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választók száma 2018-ban meghaladta a 8,8 ezret. Az év során megindított eljárások száma 2011–2012-ben kiugróan magas volt, az ezt követő két évi zuhanás után 2015-ben alig változott, majd 2016-ban az alacsony bázishoz képest emelkedett, és 2017-ben további 27 százalékos növekedés következett be. 2018-ban ezt egy 7,2 százalékos korrekció követte. A társas vállalkozások mellett további 1,2 ezer nonprofit szervezet is ezt az eljárást választotta tevékenysége befejezéséhez.

A legnagyobb számban a korlátolt felelősségű társaságok és a betéti társaságok (egyaránt 4,1 ezer) tulajdonosai döntöttek vállalkozásuk végelszámolással történő lezárásáról. Az előbbiek száma az egy évvel korábbi 24 százalékos bővüléshez képest 2018-ban 32 százalékkal visszaesett, a betéti társaságoknál azonban a 2017. évi 36 százalékos növekedést további 35 százalékos bővülés követett 2018-ban. A részvénytársaságok közül az egy évvel korábbinál 2-vel több állt végelszámolási eljárás alatt.

A legtöbb végelszámolási eljárást 2017-ben a tudományos és műszaki tevékenység (21 százalék) és a kereskedelem (15 százalék) területén indították a tulajdonosok. A feldolgozóipar, valamint az információ és kommunikáció kivételével (ahol 3,2, illetve 2,3 százalékos növekedés történt) valamennyi gazdasági ágban csökkent az eljárások száma.

A vállalkozói tevékenységüket végelszámolással lezárók száma minden megyében csökkent. A legnagyobb mértékben Tolna megyében esett vissza ezen eljárások száma (44 százalék), a legkisebb csökkenés pedig Budapesten (1,8 százalék) és Baranya megyében (5,5 százalék) történt.

Csődeljárások

A társas vállalkozások csődeljárásainak száma 2018-ban 15 volt, szemben az előző évi 17-tel. Tehát a csődeljárást továbbra sem alkalmazzák széles körben az átmeneti likviditási gondokkal küszködő vállalkozások, hogy ennek segítségével elkerülhessék a felszámolást.

A pénzügyi válság kihívásaira keresett megoldást a 2009. évi csődtörvény, amely újraírta a csődeljárás mint reorganizációs eljárás szabályrendszerét. A törvény indoklása hangsúlyozta: „Valószínűsíthető, hogy az adós és a hitelező méltányos érdekeit szem előtt tartó új csődszabályozás elősegítheti, hogy a veszteséges gazdálkodás miatt likviditási vagy fizetési nehézségekkel rendelkező vállalkozások inkább idő előtt csődöt jelentsenek, mintsem később egy jelentős adósság felhalmozását követően felszámolás induljon ellenük. A cél az, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást tudjanak kötni, amely elkerülhetővé teszi a felszámolásukat, azaz a fizetésképtelenség miatti hosszadalmas eljárást követő jogutód nélküli megszüntetésüket.”

A korábbi csődszabályozás szerint az adós csak a hitelezők minősített többségi hozzájárulásával juthatott fizetési moratóriumhoz, amit rendszerint nem kapott meg. A módosított csődtörvény azonban rögtön fizetési haladékot ad a kérelmezőnek, és 90 napot biztosít a hitelezőkkel történő megegyezésre a felszámolások elkerülése érdekében. Mindez azt eredményezte, hogy a törvény 2009. szeptemberi bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt a csődeljárások száma. A jogszabály bevezetését megelőzően évente pár eljárást indítottak, viszont 2010 és 2013 között több mint évi 100-at. Ez utóbbihoz képest történt csökkenés az elmúlt öt évben, az esetek száma jóval 100 alatt maradt.

Megszűnések

A megszűnt szervezetek száma 2018-ben 93,1 ezer volt, ebből 88,4 ezer vállalkozás és 4,2 ezer nonprofit szervezet. A megszűnések száma tovább csökkent, 10,4 százalékkal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. Míg a társas vállalkozások megszűnései 4,0, addig az önálló vállalkozóké 14,8, ezen belül az egyéni vállalkozóké 16,7 százalékkal estek vissza az előző évi szinthez képest.

A gazdasági társaságok között nyilvántartott minden társasági formában kevesebb volt a megszűnés: a részvénytársaságoknál 15, a közkereseti társaságoknál 12, a betéti társaságoknál 7,7, a korlátolt felelősségű társaságoknál 2,3 százalékos csökkenés történt.

A legtöbb gazdasági szervezet a kereskedelem és gépjárműjavítás területén (17 százalék), a mezőgazdaságban (13 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység gazdasági ágban (10,3 százalék) szűnt meg. A megszűnések száma azonban a bányászat és a vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás kivételével mindenütt csökkent.

A megszűnések 41 százaléka Közép-Magyarországon, 34 százaléka az Alföld és Észak, 24 százaléka pedig a Dunántúl nagyrégióban történt.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS