GVI: pesszimistábbak lettek az év elején a magyarországi vállalkozások

GVI: pesszimistábbak lettek az év elején a magyarországi vállalkozások
2022. 02. 10., 15:03

Ismét pesszimistábbak a magyarországi vállalkozások – derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) vállalati konjunktúramutatójából.

A vállalati negyedéves konjunktúramutató januári adatai alapján az üzleti bizalom szintje az októberi +37-ről +32 pontra csökkent, ezzel megszakadt a tavaly tavaszi mélypontot követő javuló tendencia.

A GVI 350 cégvezető véleményét kérdezte társasága üzleti helyzetéről és kilátásairól.

A negyedéves konjunktúramutató mostani értéke a 2021. júliusi szintnek feleltethető meg, lényegében megegyezik a koronavírus-járvány kitörését közvetlenül megelőző, 2019. második félévi, illetve a 2020. januári adatokkal.

Az almutatókat a vállalkozások vezetői a várható kapacitáskihasználtság kivételével pesszimistábban ítélik meg az októberihez viszonyítva. A legnagyobb mértékű, 17 pontos romlás a beruházási kilátások megítélésében látható.

A januári adatok alapján a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi üzleti helyzet, a jelenlegi és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása és a várható kapacitáskihasználtság szempontjából.

Az elmúlt féléves és a várható termelési szintet, a várható üzleti helyzetet és a beruházások várható szintjét pozitívabban látják a kis- és középvállalkozások, mint a nagyvállalatok.

A negyedéves bizonytalansági mutató értéke januárban 37 ponton állt, ami októberhez képest kétpontos csökkenés, ami arra utal, hogy a magyarországi vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb.

A negyedéves konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozásoknál a legmagasabb +40 ponttal, ezt követik a szolgáltatások +39 ponttal, a kereskedelmi cégek +32 ponttal, míg a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek körében a legalacsonyabb +27 ponttal. Az előző negyedévhez képest az építőipari cégeknél 10 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében 1, az ipari cégek esetében 7, a kereskedelemben pedig 12 ponttal csökkent a konjunktúramutató értéke - közölte az MKIK GVI. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS