Grayling: az üzleti döntéshozók 85 százaléka bízik a növekedésben

A „Risk, Reputation and Reward in 2026” („Kockázatok, hírnév és üzleti megtérülés 2026-ban”) című jelentés szerint világszerte az üzleti vezetők 62 százaléka úgy véli, hogy idén jelentős kockázatokkal kell számolnia az üzleti tevékenysége során, ugyanakkor közel 85 százalék nagyon vagy kissé optimista vállalkozása növekedési kilátásait illetően.

A legoptimistábbak az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Németországban és az Egyesült Államokban élők. A jelentés egy exkluzív, ágazatokon átívelő kutatást tartalmaz, feltárva az iparági vezetők és szakértők véleményét egy egyre összetettebb és gyorsan változó környezetben. A kutatásban résztvevők között megtalálhatók igazgatósági szintű vezetők, vezérigazgatók és partnerek többek között az IT-, a technológia-, a pénzügy-, az energia-, a kiskereskedelem-, az egészségügy- és a média iparágakból.

A jelentés kiemeli az üzleti vezetők körében növekvő aggodalmat a vállalkozásaikat fenyegető kockázatok és instabilitás miatt, amit a geopolitikai feszültségek, az új kormányzati szabályozások, a technológiai átalakulások, a mesterséges intelligencia bevezetése, valamint a fogyasztók és a döntéshozók változó elvárásai okoznak. Emellett azonosítja a vállalkozások számára elérhető legfontosabb trendeket és lehetőségeket is a kormányzat, a média, a fogyasztói bizalom, a mesterséges intelligencia, az energia és a fenntarthatóság területén.

CEE‑trendek: instabil környezet, optimista vezetők

Az üzleti vezetők fokozott kockázattal néznek szembe.A közép-kelet-európai régióban az üzleti vezetők 31 százaléka, míg Magyarországon az 50 százaléka a geopolitikai konfliktusokat nevezi meg a 2026-os év fő fenyegetéseként. Ezt követik a kormányzati szabályozást és szakpolitikát érintő változások (30 százalék CEE, 20 százalék HU), valamint a pénzügyi nyomás (30 százalék CEE, 20 százalék HU). Ugyanakkor nagyrészük (86 százalék CEE, 90 százalék HU) bízik szervezetének alkalmazkodóképességében.

A technológiai átalakulás és a mesterséges intelligencia jelenti a legfőbb aggodalmat. A vezetők jelentős része (62 százalék CEE, 70 százalék HU) az MI-t vagy a technológiai változásokat tartja a legnagyobb potenciális kockázatnak az üzleti tevékenységükre, ugyanakkor az EU többi részéhez hasonlóan a közép-kelet-európai országokban is nagy a bizalom a munkahelyi mesterséges intelligencia használata iránt.

A média és az elérés folyamatosan változik. A vezetők nagy része (49 százalék CEE, 60 százalék HU) a digitális platformok erősítésére fókuszál, míg egyre kevesebben vannak (CEE 19 százalék, HU 0 százalék), akik szerint a hagyományos nyomtatott- és online média a leghatékonyabb csatorna. A válaszadók többsége szerint a rövid formátumú tartalmak, a podcastok és az adott platformra szabott tartalmak kulcsfontosságú eszközökké válnak a hitelesség és az elérés építésében.

A hírnév befolyásolja az üzleti döntéseket. A régiós vezetők 59 százaléka, míg a magyarországi vezetők 20 százaléka szerint a hírnév közvetlen hatással van az üzleti eredményre, míg a bizalmat befolyásoló legfontosabb tényezők közé tartozik a hagyományos márkaüzenetek helyett a vásárlói vélemények és értékelések (CEE 53 százalék, HU 50 százalék), az etikus viselkedés (CEE 35 százalék, HU 40 százalék) és az átlátható kommunikáció (CEE 29 százalék, HU 50 százalék).

Az energia- és a fenntarthatósági kihívások továbbra is fennállnak. Az üzleti döntéshozók jelentős része (CEE 83 százalék, HU 80 százalék) az emelkedő energiaköltségeket és az ellátási lánc ingadozását nevezi meg fő működési kihívásként, míg sokan (CEE 39 százalék, HU 50 százalék) a környezeti fenntarthatóságot és a sokszínűséget emelik ki a vállalati kommunikáció prioritásaként, amit nagyrészt a kormányzati szabályozás vezérel.

„Közép- és Kelet-Európa-szerte, így Magyarországon is a vállalkozások egyre összetettebb környezetben navigálnak, ahol a geopolitikai feszültségek, a gazdasági nyomás és a technológiai átalakulás újraértelmezi a hírnévépítés és -védelem jelentését. A Grayling 2026-os globális trendjelentésének megállapításai rávilágítanak arra, hogy az elkövetkező évek sikere azoké lesz, akik átláthatóságot tanúsítanak, hitelesen cselekszenek, és egyensúlyt teremtenek az innováció és a társadalmi hatás között. Egy olyan régióban, amely mindig is az alkalmazkodóképességre épült, a vállalatoknak itthon és a régióban is egyedülálló lehetőségük van arra, hogy a kockázatot hosszú távú üzleti előnnyé és megtérüléssé alakítsák” – emelte ki Szőke Eszter, a Grayling Hungary ügyvezető igazgatója.

„A geopolitikai kockázatok, az infrastruktúra korlátai és a változó szabályozási környezet gyors és következetes vállalati döntéseket igényel. Az energiaellátás rugalmasságába és a hiteles, átlátható ESG keretrendszerekbe irányuló beruházások működési stabilitást teremtenek. Emellett kézzelfogható reputációs előnyt biztosítanak egy versengő és bizonytalan piaci környezetben” – tette hozzá Märcz Samu, a Grayling Hungary operatív igazgatója és a Public Affairs üzletág vezetője.