Annak ellenére, hogy a 12-26 éves korosztály vált a divat világát leginkább meghatározó korcsoporttá, a vállalkozások csak 20 százaléka igazítja választékát a legfiatalabb generáció ízlésvilágához. Ugyanakkor azok a webáruházak válhatnak sikeressé, akik a rendelkezésükre álló technológiák segítségével képesek néhány másodperc alatt felkelteni, majd fenntartani a fogyasztók figyelmét – derül ki a GLAMI divatkereső európai webáruházak között készített felméréséből.
A több ezer európai webáruház kínálatát összekapcsoló GLAMI divatkereső platform friss e-kereskedelmi jelentése külön fejezetet szentel a digitális innováció és a Z generáció kapcsolatának. A beszámoló szerint az ezredforduló óta egyre inkább a Z generáció formálja azokat a sajátos esztétikai irányzatokat, amelyek sokszor meghatározó trendekké válnak a divat világában, valamint néhány éven belül ez a korcsoport már nem csak a trendeket fogja diktálni, de hamarosan ők válnak majd egyben a legfizetőképesebb fogyasztókká is.
„A Z generáció tagjainak nagy része eltávolodik a stílusok által meghatározott öltözködéstől, hogy valamelyik közösségi médiában látható „hiperspecifikus” vizuális esztétikához (például barbiecore, regencycore, kidcore, balletcore, westerncore stb.) illeszkedjen és ennek megfelelő ruhadarabokat keres az interneten. A divatmárkáknak és a webáruházaknak ugyanakkor nem csak a kínálatukat kell ezekhez a dinamikusan változó igényekhez igazítaniuk, hanem olyan innovatív vásárlási élményt is kell biztosítaniuk, amelyekkel a fogyasztók gyorsan és kényelmesen találhatják meg, illetve vásárolhatják meg az igényeiknek megfelelő termékeket” – mondta Silvia Lešková, a GLAMI országigazgatója.
A kutatás kiemeli a Z generáció fogyasztói attitűdjeinek másik fontos aspektusát is, mégpedig, hogy olyan vállalatoktól akarnak vásárolni, amelyek hozzájuk hasonló értékeket képviselnek. Így előszeretettel támogatják azokat a divatmárkákat, amelyek etikus üzleti gyakorlatokat folytatnak, például támogatják a fenntarthatóságot, illetve elutasítják a diszkrimináció bármely formáját. A jelentés példaként említi, hogy 2022-ben újra népszerűek lettek a bő szabású farmerek, mert a Z generáció számára a testhezálló „skinny jeans” az elvárások szimbólumává vált.
Hasonló okokra vezethető vissza a használt ruha vásárlás felfutása is. Mivel ez egy fenntartható és egyben megfizethető módja az új ruhák beszerzésének, a 12-25 éves korosztály előszeretettel vásárol turkálókban, akár Instagramon, TikTokon és YouTube-on keresztül is.
„Elkötelezettek vagyunk az innováció mellett, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk felhasználóinknak és partnereinknek egyaránt. A katalógusainkban szereplő rendszerezéshez kifejlesztettünk egy szabadalmaztatott neurális hálózati modellt, amely havonta több mint 40 millió tételt automatikusan kategorizál. Az óriási választékból a keresési előzmények, vagy például a korábbi megtekintések alapján személyre szabott formában jelenítjük meg a kínálatot” – teszi hozzá Silvia Lešková.
A GLAMI kutatásában résztvevő európai divatwebshopok csak 40 százaléka nyilatkozta, hogy 2023-ban az üzletfejlesztés fókuszterületének tekinti a kínálat átalakítását és csupán 20 százalék tervezi, hogy a választékot kifejezetten a fiatalabb közönség igényeihez igazítsa. Ugyanakkor a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy idén a webshopok csak 31 százaléka tervezi kifinomultabb adatelemzési megközelítések bevezetését, mint például a belső adatgyűjtés és feldolgozás bővítése, a többcsatornás felhasználói élményre való összpontosítás, vagy a személyre szabás.
A kutatás szerint a Z generáció, ha jelenleg nem is a legtöbbet költő célcsoport, néhány éven belül nagyobb vásárlóerővel rendelkezik majd, mint az őket megelőző Y generáció. Mivel hamarosan már nem csak trendalapítók lesznek, hanem meghatározó fogyasztói csoporttá is fognak válni, az igényeikkel való lépéstartás elengedhetetlen a sikerhez az e-kereskedelem legnagyobb szegmensében.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.